Transzszexuális történetek 3. - 7 éves Female to Male
2010. május 12. szerda, 16:26
FTMÉl egy vékonyka 7 éves gyerek Deltona-ban, aki fejből tudja a Major League baseball játékosainak, az NFL foci középpályásainak és az NBA kosár sztárjainak a nevét. A második osztályos lurkó szeret csillagászattal kapcsolatos könyveket olvasni, szívesen nézi a "Jeopardy" tv sorozatot és politikailag nagyon képben van, teljesen odavan Obama-ért. Nagy teher lehet számára 3-4 éves korától magában tartani a titkot, mely megpecsételte egész gyerekkorát.
Ez a gyerek biológiailag lánynak született, de ő azt szeretné, ha ez nem így lenne. - "Nem azt mondja, hogy "Én fiú akarok lenni", azt mondja, "Én fiú vagyok.", - magyarázza a gyerek édesanyja, aki nem szerette volna felfedni a nevét gyermeke névtelenségének megőrzése érdekében.
Éveken át harcot hívott gyermekével az öltözködést és hajviseletet illetően, nem értette miért szerette jobban gyermeke a bogarakat, mint a Barbie babát, és próbált leülni vele szemtől szembe, megbeszélni, hogy mi történik. Végül a négygyermekes családanya és férje arra a következtetésre jutottak, hogy második legfiatalabb gyermekük transznemű.
Augusztus óta fiúként nevelik őt. Szeretnék, ha az olyan szavakat, melyek gyermekük lány mivoltára utalnak, a továbbiakban mindenki mellőzné, s a The News-Journal tiszteletben is tartja ezt a kérést. A 33 éves anya és a 44 éves apa úgy gondolják, hogy ez nem csupán egy korszak a gyerek életében, amely majd csak elmúlik. Úgy érzik, hogy ez a transznemű lét örökre szól és megmagyarázza gyermekük egész eddigi viselkedését.
A transzneműség nagyon sokáig tabu téma volt, s csak nemrég kezdett el kicsit enyhülni a hallgatás körülötte. Sokan vannak olyanok, akik még azt sem ismerik el, hogy egyáltalán ilyen létezik. Néhány szakértő szerint mentális és fizikális problémák miatt alakul ki. Néhányuk szerint a gyerek szülei csak bátorítják ezt a bizarr viselkedést. Mások pedig meg vannak győződve róla, hogy már születésünk pillanatában az agyban eldől megingathatatlanul, hogy valaki nő vagy férfi, s hogy milyen testben éljük életünket, nem változtat ezen.
A Deltona-i házáspár úgy érzi, hogy éppen gyermekük az élő, eleven példa arra, hogy nem minden embert lehet beskatulyázni a hagyományos nemi modellekkel. Már óvodáskora óta gyermekük azért könyörög, hogy hadd lehessen fiú. 5 éves korára már attól rettegett, hogy majd később menstruálni fog és teherbe esik. - "Biztos vagyok benne, hogy ő már egészen kis kora óta tisztában volt vele, hogy más," - mondta az édesanya.
Rövidre vágatták a gyerek sötétszőke, hosszú haját. A ruhákat az áruház fiú részlegén veszik meg neki. Beíratták a cserkész szövetségbe. A legjobb barátja fiú, és nagyon teszik neki egy nála fiatalabb kislány. Most boldogabb, mint eddig bármikor.
ISKOLAI KÜZDELMEK
A házaspár elfogadta gyermekét olyannak, amilyen és azt szeretnék, ha az iskolában is elfogadnák. Azt mondják, hogy az egyik iskolai alkalmazott lányként kezelte a gyereket a többiek előtt, bár az iskola szóvivője szerint ez csupán véletlen volt, véletlenül csúszott ki az alkalmazott száján. A szülők elmondása szerint, annak ellenére, hogy kérvényezték az iskolában a gyerek névváltoztatását, mégis az iskolai iratokban még az eredeti női neve szerepel. A múlt évben fordult elő az, hogy a gyerek füzetén szereplő új nevét, amit ő maga írt fel rá, a tanára áthúzta, mondta el az anyuka. Néhány héttel ezelőtt az egyik helyettesítő tanár az "egész osztály előtt" a régi nevén szólította a gyereket.
A házaspár számos olyan példát tud felhozni, amikor gyermekük szembekerült az iskolába járó többi gyerekkel, azt bizonygatva, hogy ő igenis fiú. Még októberben egyik nap egy csapat harmadikos, akik éppen az iskolabuszra vagy szüleikre vártak az iskola után, körülfogták a gyereket és azt bizonygatták neki, hogy ő igenis lány. A szülők úgy érzi, hogy ez azért történhetett meg, mert ezeknek a gyerekeknek a többsége még az óvodából vagy az első osztályból ismeri gyermeküket, amikor még lány volt.
Azonban a felnőttek reakcióival szemben már nem ennyire elnézőek. - "A gyerekek mégis csak gyerekek. A felnőtteknek azonban példát kellene mutatniuk," - mondta a gyerek édesanyja. "Az már egyáltalán nem elfogadható, ha nem tisztelik a gyermekemet... Hogyan várhatjuk el a gyerekektől, hogy megváltozzanak, ha a felnőttek nem tudják ezt megtenni? Nem azt kérem, hogy fogadják el a másságot, csupán csak azt, hogy tartsák tiszteletben."
Az iskola elutasította a gyermek szüleinek azon javaslatát, hogy hívják meg Arizona-ból az egyik felvilágosítással foglalkozó non-profit ügynökség képviselőjét, aki felvilágosító előadást tartana a kérdésről az iskola alkalmazottainak. Az anya és férje a helyi Amerikai Civil Jogok Szövetségének tisztviselőiként tevékenykednek abban a reményben, hogy el tudják érni, hogy Volusia körzet oktatási tananyag rendszerében helyet kapjon az időszerű problémát jelentő zaklatás kezelése mellett a nemi hovatartozás kérdése is. A tananyagnak már része a szexuális orientáció kérdése, de a szülők szerint ennek semmi köze a nemi hovatartozáshoz.
A TRANSZNEMŰSÉG MERGHATÁROZÁSA
A transzneműség nem mindig jelent egyet a homoszexualitással vagy biszexualitással, mondják a szakértők. Elmondásuk szerint a transzneműség a nemi hovatartozás és szexuális önkifejezés széles skáláját öleli fel. Ugyanúgy ide tartozhatnak a kifejezetten férfias nők, akik szeretik a sportot, az autókat és a vadászatot, vagy akár a nagyon nőies férfiak, aki odavannak a balettért, a kézimunkáért vagy a főzésért, de ettől még az ellenkező nemhez vonzódnak.
"Transznemű alapvetően az az ember, aki a másik nemhez tartozónak érzi magát," - fogalmazta meg a DeLand pszichológusa, Don Sanz. "Nem feltétlenül függ össze a szexuális orientációval. Ez arról szól, hogy minek érzik magukat."
"Lehet szó egy férfiről, aki nőnek érzi magát és a nőkhöz vonzódik."
A pszichológus, akihez a Deltona-i gyerek jár, nem kívánt nyilatkozni. Sanz soha nem találkozott a gyerekkel, de vannak más transznemű paciensei és szerinte ilyen fiatal korban még nem szabad következtetésekbe bocsátkozni. - "Nem neveznék egy 7 éves gyereket transzneműnek," - mondta Sanz. "Nem kategorizálnék még végérvényesen egy 7 éves gyereket."
Az Embry-Riddle-i Repülésügyi Egyetem egyik 22 éves volt hallgatója nem ért egyet Sanz kijelentésével. Az egyetem egykori hallgatója bár biológiailag férfi, de mindig nőnek érezte magát. - "Egyáltalán nem szokatlan, hogy valaki már 3 éves korában tudja, hogy transznemű," - állítja a férfi, aki kérte, hogy nevét ne fedjék fel, attól tartva, hogy ez Orlando-i állásában kerülhet. "Soha nem éreztem magamat kényelmesen abban a testben, melybe eredetileg születtem."
Amikor gyerek volt, idősebb nővérei és barátai lányruhába öltöztették és kisminkelték. - "Úgy éreztem így magam, hogy az vagyok, aki mindig is akartam lenni," - mondta. "Ez nem egy pszichológiai állapot. Nem szexuálisan deviáns emberek vagyunk." Azt, hogy férfi testbe született, születési rendellenességnek tartja. Az elkövetkezendő néhány évben valamikor nemváltoztató műtétet tervez, amit ő szexuális helyreállító műtétnek nevez. Már egy ideje hormonokat szed, és már néhány hónapja nőként él.
"Olyan természetes ez számomra, mintha mindig így éltem volna," - mondta. "Férfiként, mintha cross-dresser lettem volna." Azt kívánja, bárcsak már kisiskolás korában áteshetett volna az átalakuláson.
Néhány éven belül a Deltona-i gyermek szüleinek is el kell dönteniük, hogy elkezdje-e gyermekük szedni a pubertáskori tüneteket blokkoló, a fejlődést visszaszorító gyógyszereket. Aztán pedig majd a hormonterápia elkezdéséről és a nemváltoztató műtétről kell dönteni. - "Nem akarom, hogy menstruáljon," - mondta az anya.
FORRONGÓ HARCOK
Jelenleg arra koncentrálnak, hogy gyermekük jobban érezze magát az iskolában. Múlt nyáron a szülők tájékoztatták 7 éves gyermekük tanárait, az iskola igazgatóját és mindenki mást is, aki kapcsolatba kerülhet vele, mondta el Nancy Wait, az iskola szóvivője.
Wait elmondta, hogy lépéseket tettek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a gyereknek az átalakulás folyamatát, például megengedték neki, hogy ne a mindenki által használt közös WC-t, hanem külön egyszemélyes WC-t használjon. Hasonló kezdeményezések már korábban is voltak az államban a transznemű gyerekek beilleszkedésének elősegítése érdekében.
De jelenleg még nem tettek semmit a zaklatás és csúfolódás megakadályozása érdekében, mondta Wait. - "A jelenlegi iskolarendszer szilárdan hisz abban, hogy a föderációs törvényeken és állami szabályozásokon alapul, és minden fajta gyerek érdekeit szem előtt tartja," - mondta Wait, az egyetlen iskolai alkalmazott, aki hajlandó volt nyilatkozni az üggyel kapcsolatban. - "Újra értékelve a rendszert, arra a következtetésre jutottunk, hogy a Volusia-ban érvényes zaklatás ellenes intézkedéseken belül nem szükséges külön kiemelnünk a nemi hovatartozás kérdését, mert a rendelkezések szigorúan megtiltják a tanulók zaklatását vagy csúfolását bármilyen okból kifolyólag is történjen."
Wait megjegyezte, hogy már jelenleg is alkalmaznak szigorú büntetéseket a zaklatás visszaszorítása érdekében, de még bőven lenne mit tenni és kiterjedtebb intézkedéseket lehetne foganatosítani. - "62.000 ezer diák van a körzetben, s tudomásunk szerint csupán elenyésző a transzneműek száma," - mondta Wait. "Egyéni jelleggel kezeljük a kérdést. Így, úgy tűnik, működik."
Az a néhány ember, aki az már foglalkozott a transznemű gyerekek iskolai helyzetével, mind azt mondja, hogy esetenként más és másak a problémák. Abban mindannyian egyetértenek, hogy mind az iskolai alkalmazottak, mind a gyerekek között szükség van a megfelelő felvilágosításra és szabályozásra.
"Ha nincs megfelelő szabályozás, az joghézagot teremt," - magyarázta Stratton Pollitzer, az államokat összefogó, oktatási és jogi, szexuális orientáció, bőrszín, nemi identitás és társadalmi osztálybeli hovatartozás miatti zaklatás és diszkriminációs kérdésekkel foglalkozó Equality Florida szervezet igazgató-helyettese.
"Egyetlen szülő panaszának is hatással kell lennie az iskolai szabályozásra," - fejezte ki egyetértését George Griffin, az ACLU Volusi/Flagler tagozatának elnöke.
Griffin dicsérettel illette Volusia körzetet, mint Florida 18 iskolai körzetének egyikét, mely iskolai szabályozási rendszerében kiemelt figyelmet szentelt a szexuális orientáció kérdésének. De szeretné ha Volusia csatlakozna ahhoz a 14 körzethez, mely már foglalkozik a nemi identitás kérdésével is.
Az állami törvény 2008-as elfogadása után sok olyan szabályt vezettek be, melyek megkövetelik, hogy az iskolák védjék meg a meleg és transznemű gyerekeket az őket érő zaklatásoktól. Speciális tréning és szabályok nélkül a tanárok sem fogják tudni mit, keressenek, mire figyeljenek, hogyan reagáljanak a zaklatásra, mondta Pollitzer, aki Miami-ban lakik.
"A transznemű gyerekek vannak leginkább kitéve a fizikai bántalmazásnak" - mondta Pollitzer. Ez a 7 éves gyermek szüleinek legnagyobb félelme. Attól félnek, hogy a kisfiúk nem fogja elmondani nekik, ha valami, történik vele az iskolában, így úgy érzik, bele kell avatkozzanak.
NEHÉZ DÖNTÉSEK
"Én nem akarom a mellemet döngetve megváltoztatni a törvényeket," - mondta el a gyermek édesapja. "Csak azt szeretném, ha a gyermekem jól érezné magát." Ha iskolát váltanának, akkor a gyermekük tiszta lappal indulhatna, de ebbe nem akarnak belevágni. - "Nem azt akarom megtanítani a gyermekemnek, hogy a problémák elől meg kell futamodni," - meséli az édesanya. "És egyébként mindenki szereti őt az iskolában. Sok barátja van."
Ha a magánbeszélgetésekkel nem érik el azt a célt, amit szeretnének, akkor meg kell fontolniuk azt is, hogy névtelenségük feladása árán az Iskolai Tanács elé tárják ügyüket. Jelenleg komolyan fontolgatják ezt a lehetőséget. - "Attól félek, hogy egyszerűen csak a szőnyeg alá söprik a problémát," - mondta az édesanya. Összességében, számukra az a legfontosabb, hogy a gyermekük boldog legyen.
Néhány éve még úgy gondolták, hogy kisfiúk egyszerűen csak befelé forduló alkat. Most visszagondolva úgy érzik, hogy sokkal inkább össze volt zavarodva és depressziós volt. - "Soha nem játszott igazából lányos játékokkal," - mondat az apuka. "A papás-mamás játékokban mindig ő volt az apuka." Két évbe telt mire összeállt a szülőkben a kép és elfogadták a történteket.
Az orvosok megállapítottak néhány szokatlan dolgot, mint például a nagyon magas tesztoszteron szintet és egy kromoszóma párt, mely elkülönült a többitől és fejjel lefelé helyezkedett el. De a gyerek szülei szerint az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek egyike sem magyarázat arra, hogy miért akár egy kislány fiú lenni. - "Elhiheti, nekem is nehéz fiúnak szólítanom őt," - mondta az apa. "Engem is a hagyományos módon neveltek. Abban bíztam, hogy ez csak egy korszak az életében. Azt gondoltam, abban reménykedtem, hogy egyszerűen csak egy fiús lány. De olyan boldogtalan volt lányként."
Látták a gyerek szemében a fájdalmat, amikor a tanév végén hazavitte a bizonyítványt, melyen még a lány neve szerepelt. A szülők tudják, hogy a gyerek rá sem bír nézni azokra a régebben készült családi fotókra, ahol még hosszú haja volt. - "Nem az a lényeg, hogy én mit érzek," - mondj az anya."Csak az számít, hogy ő boldog legyen."
A szülők abban bíznak, hogy fokozatosan mindenki elfogadja gyermekük nemi identitását és meglátják benne azokat a dolgokat, amik különlegessé teszik. - "Olyan nagy szíve van. Mindenkivel nagyon kedves," - mondja az anyuka.
"Sokkal érettebbnek tűnik a koránál," - mondja az apa. "Nagyon fogékony és együttérző mások fájdalma iránt. Nagyon tud szeretni."
A szülők abban bíznak, hogy hamarosan eljön az a nap, amikor kisfiúk el tud vegyülni a többi gyerek között és a korosztályát érdeklő dolgokról, csak a sportról, videójátékokról és űrhajókról tud majd beszélgetni a többiekkel.
