Nebraskai szülők hagyják nyolcéves fiúkat lányként élni

2009. május 27. szerda, 15:22

Ben nem megy többet az omahai katolikus iskolába így végre megszabadulhat utolsó fiú ruháitól is - többek között iskolai egyenruhájától - és élhet végre teljes időben aként aki valójában: Katie.

Agyamentnek tünhet a döntés a szülők nézőpontjából akik először csak arra figyeltek fel, hogy fiúk szereti a rózsaszínt, imád táncolni és a lányjátékokat kedveli. Azt gondolták meleg. Mindez még azelőtt volt, hogy elmondta volna nekik Ben, lány szíve és lány lelke van vagyis valójában lány.

A meghatározó pillanat az volt amikor elsőáldozó volt Ben. A nyolcéves kisfiú kijelentette nem megy, ha öltönyben kell lennie és azt kérte had vegye fel a fehér ruhát amit a lányok viselnek. De sem a családja sem a templom nem nem hitt abban, hogy jó ötlet lenne Bent Katie-ként bemutatni az ünnep során. Az egyház pedig azt sem szeretné, hogy Ben a továbbiakban Katie-ként járjon iskolába.

Ezért viselkedés vizsgálat és kezelés valamint sok-sok kutatómunka után a szülők végül meghozták a döntést és gyermeküket állami iskolába viszik valamint hagyják fiúkat, hogy lányként élje tovább az életét. Nyilvánosan nem vállalják fel nevüket és arcukat mert féltik a gyermekük biztonságát. Tudják, hogy Katie-re hosszú, nehéz és nagyon sok konfliktussal teli út vár. Vannak szakemberek akik szerint ezzel bántalmazzák a gyermeküket. Mások szerint azzal bántanák ha másképp reagálnának a helyzetre.

Ennek a drámai döntésnek a hátterében évek állnak, melyek során Katie szavakkal és tettekkel győzte meg a szüleit, a tágabb értelemben vett családját és a terapeutákat, hogy ő egy olyan kislány aki fiútestbe született.

Már 2 éves korában mindent amit csak talált arra próbált használni, hogy hosszú hajat csináljon magának. A nagymamájánál például régi sálakat, otthon is takarókat és nadrágokat tett a fejére, hogy copfokat utánozzon vele. Olyan gyakran tette mindezt, hogy az apja azon kapta magát mikor nem volt elég a mosnivaló, hogy "add csak ide a hajad".

3 évesen Halloweenkor hercegnő volt tiarával a fején. 4 évesen arról beszélt az anyjának, alig várja, hogy anyuka legyen és gyerekeket szüljön. 5 évesen kislány játékokat hordott magával az oviba hiába piszkálták emiatt a csoporttársai.

Nagy ellenszenvvel viselte a fiús dolgokat, persze a péniszét is. Kérdezte Isten mikor cseréli már le női testrészekre. Ülve kezdett pisilni.

Ben édesanyja megkereste a gyermekorvost aki azt mondta mindez csak színészkedés. A gyerekek gyakran kísérleteznek és utánozzák az ellenkező nemet.  Ben anyukája biztos volt benne, ez nem színészkedés.

A gyerekorvos beszélt Benről néhány szakembernek. Egy sor verbális és magatartásvizsgálat után ezek azt mondták Ben a nemi identitászavar valamennyi kritériumának megfelel, de vártak a diagnózissal. Még csak 5 éves volt és ez egy ritka betegség. Nehéz megmondani milyen az előfordulási arány a nyugati országokban. Az Amerikai Pszichológiai Társaság jelenlegi becslései szerint a transzszexualitás előfordulása  biológiai férfiak esetében 1 a 10000-ből, biológiai nőknél pedig 1 a 30000-ből. Az egyéb transznemű kategóriába tartozó emberek száma teljesen ismeretlen. Hiszen a transzneműség tág fogalom bár gyakran alkalmazzák azokra akik ellenkező neműnek látják magukat. A transzszexualitás pedig egy konkrétabb kifejezés és általában azokra vonatkozik akik a másik nem tagjaként élik életüket, beleértve azokat is akik nemváltoztató műtéten esnek át.

Egyes becslések szerint akár minden 500. gyerek lehet transznemű vagy gender-variant. Az ilyen gender-variant viselkedésű fiatalok egy része lesz végül transznemű.

A szakemberek szerint az, hogy hagyják Bent lányosan viselkedni nem erősíti a dolgot. Innen kezdve aztán nem csinál a család nagy ügyet többé a nemi identitás kérdéséből.

Persze nem erőltették a rózsaszínt. Amikor újrafestették Ben szobáját a mamája meggyőzte, hogy kékes zöld legyen inkább, ne rózsaszín. Voltak bizonyos határok. Az unokatestvérektől kapott kinőtt ruhák viselhetőek voltak otthon és az udvaron, de nem mehetett bennük iskolába. Még mindig rendszeresen kellett fodrászhoz járnia. Úgy gondolták talán így könnyebb lesz számára a szocializáció. Rutinszerűen megkérdezték tőle, mit szeret abban, hogy fiú, de Ben következetesen azt válaszolta: semmit.

Orvosi és pszichiátriai kézikönyvekben Nemi identitászavar a hivatalos megnevezés. De még nem volt orvosi vizsgálat és Bennek még hivatalos diagnózisa sincs. Meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Tartós és intenzív szorongása kell legyen azzal kapcsolatban, hogy fiú és a lánnyá válást is akarnia kell.  Szeterotíp női tevékenységeket kell végeznie vagy el kell utasítania a tipikus fiú játékokat és időtöltéseket. A férfi anatómiáját is kitartóan el kell utasítania. Mindezt legalább hat hónapon át.

Ben édesanyja ügyvéd és elmerült a kutatásban. Dokumentálta Ben szavait és eltette műalkotásait. Az édesapja pedig nem sirámol azon,hogy elvesztett valakit akivel lehet baseballozni. Látja milyen boldog és békés Ben mikor lányruhában játszhat.

A legidősebb testvére három évvel idősebb csak nála és kifejezetten jól reagált a helyzetre csak az nem tetszett neki, hogy az iskola és az otthon között váltogatni kell az identitásokat. De mostmár a változás vonatkozik a ruhákra, a névmásokra és a névre is, teljes időben.

Már csak néhány év és Katie csatlakozhat az amerikai gyerekek első generációjához akik hormonkezelésben részesülnek, hogy a pubertást késleltessék és később a testét a női identitásának  megfelelővé alakítsák. Gyermekek esetében még nem gyakori hormonterápia alkalmazása. Ben esetében sem könnyű endokrinológust találni aki jól tudja kezelni az esetet. Vannak akik kezelnek felnőtt transzszexuálisokat, de a gyermekekkkel kapcsolatos esetek ellentmondásosabbak. A szakemberek megosztottak a kérdést illetően.

Tavaly tavasszal első osztályos korában Ben új névért könyörgött minduntalan a szüleinek. Utálta, hogy az ebédlőben volt egy tányér amin ott volt a születési dátuma és a neve: Benjamin James. Együtt találtak új nevet: Mary Kathryn. Röviden: Katie. Katie lett otthon, de Ben maradt az  iskolában. Egész nyáron Katie volt és már lány ruhákat kapott.  A következő iskolaév nagyon nehéz volt és akkor csúcsosodtak ki az események amikor egy osztálytársa azt mondta Bennek, hogy ő fiú, válaszul Ben leköpte. Ennek hatására szülei úgy döntöttek gyorsabban kell átalakulnia Katie-vé. De ez az egyházi vezetőknek nem tetszett. Ősszel Katie állami iskolába megy.

A haja már vállig ér és a hangja elég lányos. Nehéz megmondani róla, hogy fiúnak született. Serdülőkorban persze ez megváltozhat. Hacsak 11-12 éves koráig nem változtat a döntésén Katie akkor a szülei majd pubertás blokkolókkal próbálják kezeltetni. Ezek az orvosi beavatkozás első lépései. Később pedig az ellenkező nem hormonjai következnek.

Van egy kaliforniai klinika ahol már közel 150 transzszexuális fiatalt kezeltek. Voltak köztük 10 évesek is.  A legfiatalabb akinél hormonkezelést alkalmaztak 15 éves volt. Igaz ez elég messze van Omahától, de Katie szülei felkészültek a nehéz útra amely rájuk és gyermekükre vár.

 

Álllandóan felteszik maguknak a kérdést, jól teszik-e amit tesznek? Aztán eszükbe jut mennyire szeret Polly Pocket babákkal játszani és mekkora Hannah Montana rajongó. Vagy az, hogy milyen gyakran teszi csípőre a kezét és milyen nyilvánvalóan imádja a lányruhákat. Katie kicsit sem bizonytalan. Nemrég ajándékot kapott. Nagymamája új tányért rendelt. Örömében Katie a régi Benjamin James feliratú tányért műanyag zacskóba tette és minden erejét beleadva földhöz vágta, hogy darabokra törjön. A helyére pedig egy új tányér került amelyen ez áll: Mary Kathryn.

 

pinkvanilla.hu