Ítélethirdetés Gulyás Márton személyiségi jogi perében

Figyelem! Új ablakban nyisd meg. E-mail

Hírek - Belföld

A Fővárosi Törvényszék 2017. szeptember 15-én kihirdetett elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a Ripost Média Kft. és a New Wave Media Group Zrt. a ripost.hu és az origo.hu weboldalakon, 2017. április 14-én közzétett cikkekkel megsértette Gulyás Márton magánéletének tiszteletben tartásához való jogát, valamint a magáncélra készített fényképének a cikkekben történő közzétételével a képmáshoz való jogát is.

Gulyás Márton

A bíróság a felperes emberi méltóság megsértésére vonatkozó és a jogellenes adatkezelés megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasította.

A bíróság az ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy a cikkeket 15 napon belül tegyék elérhetetlenné és eltiltotta őket attól, hogy a jövőben Gulyás Márton társkereső tevékenységéről, szexuális szokásairól szóló cikket közöljenek, valamint attól, hogy róla magáncélra készült és általa nyilvánosságra nem hozott fényképet közzétegyenek. Továbbá kötelezte a Ripost Média Kft.-t 3.500.000 Ft, a New Wave Media Group Zrt-t pedig 800.000 Ft sérelemdíj és kamatai megfizetésére.

Az alperesek által üzemeltetett weboldalakon 2017. április 14-én megjelent cikkekben arról írtak, hogy a felperes az előző napi, nagy sajtóérdeklődést kiváltó büntetőtárgyalását – ahova 72 órás őrizetből érkezett – követően egy név szerint megjelölt meleg, biszexuális és transznemű férfiaknak létrehozott társkereső oldalra bejelentkezett, ott csevegett és társkeresést folytatott. A cikkekhez három képernyőmentést mellékeltek az oldal chatfelületéről, amelyek egyikén egy Gulyás Mártonról készült fénykép látható, valamint a cikkben több, az oldallal kapcsolatba hozható fogalom (mint például „homoszexualitás“, „biszexualitás“ és „transzneműség“) szócikkeire mutató linket is elhelyeztek. A cikkek kétségbe vonták továbbá a felperes szavahihetőségét azzal kapcsolatban, hogy mennyire megviselte őt az őrizet.

A perben a felek egyike sem vitatta, hogy a cikkek megjelentek és azt sem, hogy Gulyás Márton közszereplő, akinek emiatt egyes személyiségi jogai korlátozhatóak.

A bíróság az ügyben azt vizsgálta, hogy a megjelent cikkekben írtak valóban sértették-e a felperes által megjelölt személyiségi jogait, azaz a magánélet védelméhez, a képmáshoz való jogát és az emberi méltóságát. Amennyiben igen, akkor a médiaszolgáltatóknak ez a tevékenysége a véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlása érdekében, és az ahhoz szükséges mértékben történt-e.

A bíróság megállapította, hogy a cikkek valóságtartalmának nincsen jelentősége, ezért az eljárás során azt nem is vizsgálta. Az indokolás szerint az alperesek már annak a ténynek a közlésével megsértették a felperes magánéletének tiszteletben tartásához való jogát, hogy ő a cikkben megnevezett meleg, biszexuális és transznemű férfiaknak létrehozott társkareső oldalra bejelentkezett, ott csevegett és társkeresésért folytatott. Ugyanis kizárólag Gulyás Márton magánéletére tartozik, hogy folytat-e bárkivel magáncélú, zártkörű csevegést, bejelentkezik-e egyáltalán társkereső programba és ha igen, akkor milyen nemű társsal kíván megismerkedni. A jogsértés tehát megvalósult azzal, hogy az alperesek Gulyás Márton magánéletét közéleti vita tárgyává tették.

A cikkekhez tartozik képernyőmentés, amelyen a felperes saját magáról, az oldal használata közben, magáncélú felhasználásra készített képe látható, amelynek és a nyilvánosságra hozatalához Gulyás Márton nem járult hozzá. A bíróság ezért megállapította, hogy a médiaszolgáltatók megsértették a felperes képmáshoz való jogát.

A bíróság megállapította, hogy a Ripost Média Kft. és a New Wave Media Group Zrt. megsértette Gulyás Márton magánélet védelméhez és képmáshoz való jogát, ezért sérelemdíjra jogosult.

A sérelemdíj összegének a meghatározása során a bíróság megállapította, hogy a cikkek központi mondanivalója a felperes nemi irányultságára vonatkozó következtetés levonása, aminek közéleti vitára bocsátása súlyosan sérti a magánéletét. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy mindkét, széles közönséget célzó weboldal Gulyás Márton lejáratása céljából sértette meg a személyiségi jogait, aki a cikk megjelenése után számos minősíthetetlenül trágár hangvételű személyes üzenetet kapott, amelynek témája a nemi irányultsága volt. Ezeket az üzeneteket nem a közszereplői tevékenységével összefüggésben, hanem kifejezetten a cikkek hatására kapta.

Gulyás Márton az eljárás során azt állította, hogy az emberi méltóságát sértette, hogy a cikkek kétségbe vonták a szavahihetőségét azzal kapcsolatban, hogy megviselte a 72 órás őrizet, továbbá az is, hogy az alperesek a cikkekben „speciális társkereső oldalnak” minősítették a weboldalt. A bíróság szerint természetes, hogy ezt sértőnek érzi, de a közszereplők szavahihetősége közéleti vita tárgya, a szavahihetőségük vagy annak megdőlése jelentős hatást gyakorolhat a társadalmi befolyásukra, ezért a felperesnek az ezt megkérdőjelező kritikákat tűrnie kell. Ezek a kritikák nem alkalmasak az emberi méltóság megsértésének a megállapítására. Továbbá a bíróság álláspontja szerint az oldal rendeltetésének „speciális” kifejezéssel történő meghatározása a szó idegenségéből eredően nélkülözheti az empátiát ugyan, de a kifejezésnek nincs olyan kifejezetten sértő, megalázó jellege, ami alkalmas az oldal felhasználói személyiségi jogainak a megsértésére.

Az ítélet nem jogerős.

Sajtóközlemény
Fővárosi Törvényszék
Budapest, 2017. szeptember 15.

Google bookmarkTwitterFacebookJP-Bookmark

Nézz ránk itt is!

FacebookGoogleTwitter

Támogasd az oldalt

PayPal-on keresztül (bankkártyával is):

Egyéb módok

Bejelentkezés






Elfelejtetted bejelentkezési nevedet?
Regisztrálok

Facebook

Fórum

  • Nincs üzenet