Pert nyert a Másság Alapítvány: hatszázezer forint kártérítés a meleg munkavállaló zaklatása miatt
2012. január 29. vasárnap, 10:21
másságA Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete szerint a D. Kft. hatszázezer forint kártérítést köteles fizetni ügyfelünknek, B. Norbertnek. A bíróság megállapította, hogy a cég megsértette a fiatalember emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy nem tett semmit akkor, amikor munkavállalója többször is panaszt tett az őt a meleg kisebbségi mivolta kapcsán ért zaklatások miatt. Az első fokú ítélet jelentős abból a szempontból, hogy korábban ilyen nagy összegű kártérítést munkaügyi diszkrimináció, ezen belül is zaklatás miatt még nem ítéltek meg a hazai joggyakorlatban, de amiatt is, mert a bíróság ellenvetés nélkül fogadta el az ügyben korábban már eljárt Egyenlő Bánásmód Hatóság által megállapított tényállást.
B. Norbert 2009. február 2-án létesített munkaviszonyt az egyik hazai távközlési szolgáltatóval, frontline operátor munkakörben. A munkaviszony kezdetén még barátságos légkörben a fiatalember maga vallotta be közvetlen felettesének, hogy a meleg kisebbséghez tartozik. Bár a bejelentést felettese látszólag jól fogadta, később azonban kiderült, hogy B. Norbert háta mögött több esetben gúnyos megjegyzést tett a fiatalemberre, nevetség tárgyává tette szexuális orientációja miatt. B. Norbertet később egyre gyakrabban kinevették, megszégyenítették munkahelyén. Közvetlen felettese többször is használta a „kis buzi” és „más fiú” kifejezéseket vele kapcsolatban kollégái előtt. A fiatalember munkahelyén egyre rosszabbul érezte magát, helyzete ellehetetlenült. 2009. december 1-jén elektronikus levélben terjesztett elő panaszt arra vonatkozóan, hogy közvetlen felettese és több kollégája többször nevetség tárgyává tették szexuális irányultsága miatt. Mivel panaszát nem vették komolyan, az elviselhetetlen légkör miatt beadta felmondását, amelyet azonban főnökei nem fogadtak el, mivel helyettesítését akkor nem tudták mással megoldani. Később azonban közölték vele, hogy nem kívánják tovább foglalkoztatni, a munkaviszony aztán közös megegyezéssel szűnt meg.
Az ügyben elsőként eljáró Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította a diszkrimináció tényét, és kétmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Határozatában a hatóság rámutatott, hogy a megalázó légkör kialakításának nem feltétele a szándékosság. Az eljárás alá vont társaság azzal sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, hogy a kialakult helyzet rendezése érdekében nem tett semmit, a megalázó környezetet nem számolta fel, és nem biztosított befogadó munkahelyi környezetet. Az eljárás során meghallgatott tanúvallomásokból egyébként az is kiderült, hogy a munkahelyen több női kollégát is értek szexuális jellegű megjegyzések, „viccelődések”.
Az ügy érdekessége, hogy alapítványunk felajánlotta a peren kívül egyeztetés, mediáció lehetőségét a cégnek, amely azonban azzal nem kívánt élni. Inkább vállalták a hatósági majd bírósági utat, amelynek következtében előbb kétmillió bírságot kellett megfizetniük, majd a tegnap meghozott elsőfokú döntés alapján további hatszázezer forint kártérítést kell fizetniük volt munkavállalójuknak. Az ítélet nem jogerős.
Bár a Másság Alapítvány által működtetett NEKI a hazai nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak védelmében lát el képviseletet diszkrimináció esetén, egyedi elbírálást követően időnként olyan ügyeket is felvállal, amelyeket fontosnak vél a hazai antidiszkrimiációs joggyakorlat befolyásolása szempontjából. B. Norbert esete nem csak azért volt számunkra jelentős, mert hazánkban a meleg kisebbségek tagjait érő diszkriminációk kapcsán nagyon ritkán indul eljárás, hanem a miatt is, mert az is rendkívül ritka, hogy valaki munkahelyi (vagy egyéb területen megvalósuló) zaklatás miatt kérjen jogorvoslatot. A legtöbb ilyen jellegű sérelem következmények nélkül marad, hiszen a zaklatás áldozata általában fél attól, hogy egy esetleges eljárás során további megszégyenítésnek lesz kitéve, és nem bízik abban sem, hogy hatékonyan lehet fellépni az ilyen és ehhez hasonló sérelmek ellen.
