Régebben az segített, ha olyan dolgot olvastam/hallgattam, ami még nálam is [mélyebb] volt. (Hozzáteszem, ez volt a "hallgatás korszaka".)
Például rákaptam Sopor Aeternus (Anne-Varney Cantodea) zenéjére és szövegeire. Mert azt nem csak hallgatni, hanem olvasni is kell: a mai napig olyan [líraprózaként] fogom fel ezeket az írásokat, amiket tovább kell gondolnom; érdemes még néhányszor átgondolni, mérlegelni őket.
Amikor 17-18 éves voltam és megtehettem (hétvégén, tanítási szünetben stb.) néha előfordult, hogy a nap 24 órájából 20-at alvással töltöttem, a maradék időben pedig lehúztam magam, így, és persze közben eleget tettem a testem kívánságainak (pl. táplálkozás, egy forró zuhany) is. Előbb-utóbb felálltam és folytattam a mindennapokat, egy picit másképp. (Akkor bejött.)

Mostanában az segít, ha névtelenül is, kiadom magam valakinek, 100%. Persze ez egyféle kockázat, de előtte azért töprengek kicsit, hová is öntsem ezt a gyönyörű mocskot, ami eltömítette a fejemet.
Legjobb esetben írok. Írok, írok, írok. Később jól jönnek a szilánkok, morzsalékok, gömbölyűre csiszolt gondolat-maradványok - felhasználhatók prózákhoz, irodalmi pályázatokhoz, és talán eljutnak másokhoz, hogy ők is gondolkodhassanak, újraalkothassák magukat, önmagukból építkezhessenek tovább.

@Pixielot: igen, van köze, erre reagáltam már. Nem érint jól, hogy a szeretet ünnepe így alakult, ahogy.

@Quaoar: hogyan kezdesz neki az írásnak? Mindig hordasz magaddal jegyzetfüzetet? Régen én is rengeteget írtam, fordítottam a magam kedvére, zenéltem, énekelni jártam. Mióta irodai munkát végzek, ezek elkoptak. "Üres aggyal" jövök ki a munkából. Nem jön olyan gyakran az ihlet, mint régen, pedig szerintem sok mindent elzártam, ami ez úton felszínre kerülhetne. Konkrét művet pedig úgy gondolom, hogy nem érdemes írnom, akkora túlkínálat van önjelölt "művészekből", bloggerekből stb. Nyilván aki nem megélhetés céljával ír, az elsősorban a saját megkönnyebbülésére teszi, de szerintem a művészet olyasmi, ami egy idő után elhallgat, ha nincs rá külső igény.

Szia Grindylow- remelem jobban. Vegul sikerult tarsasagot talalnod karacsonyra?

ttim81 beküldte:
Berregtetik a csengőt a szeretetet adni kívánó személyek, mindegyikük velem akar lenni karácsonykor, de ekkora tömegre nincs kapacitás, úgyhogy majd szavazást tartok, és a borítékot közjegyző jelenlétében nyitom ki 24-én délután.

Nem tudom, mit köszönt meg Holdszem tagtárs.
Szívesen várok még történeteket, elsősorban olyat olvasnék, ami saját tapasztalattal függ össze. Hátha másnak is van szüksége erőre ezekben a napokban, és tanulunk abból, ki mit élt meg.

Öö inkább ilyen "Like" gombként használtam ^^;

Nekem ha lelki felemelésre van szükségem általában fantasy regényeket olvasok vagy olyan zenét hallgatok amiről tudom hogy érzelmileg felemel, vagy játszom vmi belemerülős PC játékot. Az is valamiért segít ha megpróbálok másoknak segíteni/tanácsot adni.

Grindylow remélem annyira kellemesen telik a karácsonyod amennyire csak lehet!

en pillanatnyilag a csaladdal vagyok, de szivem szerint otthon lennek egyedul ( szoval akar cserelhetunk is Grindylow) ugy erzem, ha itt kell maradnom, szetrobbanok. valszeg a szerdai hazautbol keddi lesz. ha esetleg valakinek ( aki elott nem kell szinlelni es mosolyogni, ha sirni van kedved )van kedve egy pohar borhoz es lelkizeshez, akkor szivesen latom

Puskaporos a levegő? Igen, ezt több helyről is hallottam, hogy ilyenkor minden rejtett konfliktus előjön a családtagok között.

Nekem is volt, aki mondta, hogy örüljek, hogy nem kell "jópofiznom" a család előtt, és örüljek, hogy nem kell költenem a gyerek ajándékára. Ezt jellemzően olyanok sütötték el, akiknek a második mondatuk ezután a szeretetről való értekezés.

Megértem, hogy le akarsz lépni, én is ezt tettem tavalyelőtt, mikor üvöltözés volt karácsonykor (váltási folyamat küszöbén), de ne haraggal tedd.
Gondolj arra, azokra, aki(ke)t szeretsz, ne arra, hogy miért ilyenek veled. Örülj, hogy vannak, és csak szeresd őket. Én ezt csinálom most, de elég halványan megy. Nem gyűlölet vagy harag miatt, inkább üresnek érzem magam és fáradtnak. Viszont van rengeteg gyertyám és vettem egy szép díszt. Fenyőfát formáz, de nem élő, hanem ágakból van összeeszkábálva és mohából.

Ezt a kórusművet időről időre meghallgatom. Anno énekeltem is kórussal, megtetszettek Rutter művei. Ő egy hetvenes éveiben járó amerikai zeneszerző, sok egyházi művet szerzett, pedig nem is templomba járó, ahogyan én sem. Három tétel van, nekem a harmadik a kedvencem.

[url=http://www.youtube.com/watch?v=aZAOQcUQtvo[/url]

A link nem jött össze, de kihámozható.

nincs uvoltozes, nincs vita es nincs feszultseg. csak bennem... :-S latszolag ok nelkul. szoval nem a csaladdal van gond ( bar lehet, ha belelatnanak a fejembe es hallanak mit gondolok, akkor lenne azert feszultseg rendesen ) a gond inkabb velem van... de ugy laszik, hogy te is ugy mukodsz, mint en ha mas segitsegre szorul, akkor rogton elfelejtem a sajat gondom es bajom es atkapcsolok "Terez anya" uzemmodba :-D segitsegre szorulobol lesz segito, Grindylow? :-D ha masert nem, ezert megerte a sirankozasom...

Örülök, ha segítettem. "Erőgyűjtő állomás" a téma neve, szóval az egymásnak erőt adás a cél.

ttim81 beküldte:

Ez egy nagyon jó gondolat.
Másoknak segíteni = Magunknak segíteni. Mások ellen lenni = Magunk ellen lenni.

Másokat megcsókolni is tök ugyanolyan, mint magunkat.

Egyébként a segítség nem is olyan egyszerű. A közelben levő templom hirdetett egy összejövetelt a honlapján, és megkért mindenkit, hogy szóljon olyanoknak, akik egyedül lesznek szenteste. Másnapra eltűnt a hirdetés. A magányos időseknek szóló karácsonyi rendezvények sem esnek szentestére. Sőt a metró sem jár, teljesen kihal a város. Szerintem jó lenne, ha az önkormányzatok ilyenkor gondoskodnának programról, főleg az olyan helyeken, ahol sok az idős ember.

megha a sajat gondom nem is oldodik meg egy kis masoknak adott segitsegtol, de legalabb eltereli rola a sajatomrol a figyelmemet es kapok egy kis pozitiv energiat, amitol talan jobban erzem magam es kisebbnek tunnek a gondok. es nem utolso sorban latom ertelmet a napnak! bar ugy tunik, senki nem szeret borozni es lelkizni... :-S

Holnap estére ajánlok egy filmet, Életrevalók 20 órakor az m1-en. Hónapok óta mondogatták az ismerőseim, hogy nézzem meg, valakitől meg is kaptam, de halogattam, kb. két hete néztem meg, és nagyon tetszett. Most adja a tévé is. Megható és a poénok is jók.

Most 21.45-kor pedig a Jane Eyre megy. Nem tudom, hol vannak manapság az olyan nők, mint Jane és az olyan férfiak, mint Mr. Rochester (valószínűleg a regény megírásakor sem voltak sehol ), mindenesetre azt a történetet mindig szerettem.

imadom a Jane Eyre-t!! (mondjuk a tobbi angol kosztumos filmet is imadom) Viasat3: Love actually mar kb 10szer lattam, de meg mindig vegig sirom-nevetem .

Megnézted? Én a kádat választottam.
Ha szereted az angol kosztümös filmeket, ismerkedj meg a Merchant-Ivory stúdió munkáival is. Ismail Merchant és James Ivory egy producer-rendező meleg pár volt, ezért olykor előfordul homoerotika a filmjeikben , de annál inkább szép tájak és szobabelsők, no és mindenekelőtt jól kiválasztott angol színészek.

Jane Eyre-t mar olvasdtam es filmen is lattam vagy 5szor. Love actuallyt meg mint irtam, vagy 10szer...:-D igy vegul itt ragadtam a Pinkvanillan es ezer eves bejegyzeseket, temakat olvasgattam vegig :-D igy legalabb ujdonsagokkal is talakoztam ( pontosabban kifejezve CSAK ujdonsaggal talalkoztam probaltam valaszt talalni masok torteneteiben a sajat kerdeseimre!
A Merchant-Ivory filmekre pedig rakerestem remelem megtalaom oket online is. ha esetleg tudsz kuldeni par linket priviben, azt megkoszonom ( angol is johet )

Ment a filmajánló. Találtál válaszokat a kérdéseidre a régi bejegyzésekben?

Szerencsére mindjárt vége ennek a pár napnak, még letöltök pár zenét, hogy legyen arra az időre, amíg a kollégák elmesélik fennhangon a boldogságukat.