Pünkösdi T* Túra
2012. május 22. kedd, 09:52
T* TúraA TransVanilla Egyesület május 26.-án szombaton túrát szervez bográcsozással egybekötve transzneműeknek és barátaiknak.
Ez jó alkalom arra, hogy együtt legyünk, együnk-igyunk, kutyát sétáltassunk, csevegjünk, játsszunk, ismerkedjünk és pihengessünk a szabadban.
A Pilisborosjenői Kevélyhegyi tanösvény első 4 állomását járjuk be.
Pilisborosjenő Budapesttől északra, a Pilis-hegység. délkeleti lábánál fekszik. Az Árpád-hídtól induló busszal (840) fél óra alatt kényelmesen elérhető. Autóval a Külső-Bécsi útról Üröm-Pilisborosjenő felé letérve pár száz méter után kanyarodhatunk rá a faluba vezető régi útra, melynek legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a hegyek között megbúvó községre.
1. Szt.-Vendel emlékmű
Szt. Vendel az állatok védőszentje, pásztorként szokták ábrázolni. Mivel az állatállomány itt is a megélhetés alapját jelentette, a falubeliek gyakran fohászkodtak hozzá segítségért. „Szép szokás volt, ünnepén október 20-án körmenettel vonultak a szoborhoz imádkozni, énekelni, a jó Isten áldását kérni. Mire a processzió odaért, a pásztorok a közelbe hajtották a csordát, a legények kilovagoltak a lovakkal, így a pap az állatokat is megáldotta.”
2. A Kálvária
A 278m magas Vendel-hegyen található Kálváriát 1929. június 30-án szentelték fel. A 14 stáció és a keresztek többnyire adományokból készültek. A középső kereszt Brunner Ferenc és Stadler János kőfaragó mesterek munkája.
2002-ben a hívek és a Pilisborosjenői Önkormányzat anyagi támogatásával újították fel.
A kőkeresztek mögött néhol kibukkan a Hárshegyi Homokkő. A stációk mögött telepített feketefenyves található, melyet itt honos cserjék, pl. cserszömörce, galagonya, gyepűrózsa kereteznek. A stációk között száraz lejtősztyepprét található. A fűfélék közül a különböző csenkeszfajok dominálnak. Májustól nyílik itt szarvas kerep, barátszegfű, ezüst ill. molyhos pimpó, ösztörűs veronika, koloncos legyezőfű, hegyi here, mezei szarkaláb. A falubeliek régen ide jártak gyógynövényeket gyűjteni, pl. kakukkfüvet, kamillát.
3.A Teve-szikla
Ezt az érdekes sziklaalakzatot triász fődolomit alkotja. A dolomitot a földtörténet oligocén időszakában kovás forró vizes oldatok járták át, amitől keménysége és ellenállóképessége megnőtt. A kovás részek kevésbé pusztultak, mint a körülötte lévő könnyen aprózódó dolomit, így kipreparálódtak és érdekes formájú sziklatornyokként meredeznek a magasba.
A sziklák melletti bányában a dolomitot és az erre települt hárshegyi homokkövet bányászták.
4. Az „Egri-vár”
A Teve-sziklát elhagyva a völgyben húzódó földúton indulunk az Egri-vár felé. Jobb kéz felől a Nagy-Kevély magasodik, balra a Fehér-hegy látható. Ennek K-i oldalában felhagyott murvabánya jelzi, hogy itt nemrég még bányászták az aprózódó dolomitot. Aki letérve a tanösvény útvonaláról felkapaszkodik a bányához, körülötte gyönyörű árvalányhajas rétet talál. Az árvalányhaj védett pázsitfűfélénk!
1968-ban Várkonyi Zoltán itt forgatta a Gárdonyi Géza regényéből készült „Egri csillagok” című film egyes részleteit, melyhez díszletként építették fel az Egri vár mását. A környező völgyben és dombokon játszódtak a nagy csatajelenetek. A vár körüli, valaha mezőgazdasági művelés alatt álló területet, azóta töviskes cserjés nőtte be, ami a beerdősülés első lépcsője. Ezt a társulást tövises-tüskés cserjék alkotják, mint a gyepűrózsa, kökény, szeder, de sok a kutyabenge, galagonya és sóskaborbolya
Ajánlott kényelmes cipő és megfelelő öltözet.
Részvételi szándék jelzése és bővebb információ:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
transvanilla.hu
