Mulan az ősi Kína legendás alakja, akit egy kínai költő örökített meg Mulan balladája című művében - az első olyan kínai költemény, mely a női-férfi egyenlőség mellett állt ki -, később pedig a kelet egyik legnépszerűbb népi hősévé vált.

Úgy tartják, ha valóban létezett, az északi Wei-dinasztia idején élt, 386 és 534 között, az akkori Kína északi részén, Hú Nán Shang Chui Shi tartományban. Már gyerekként szeretett lovagolni, művelt és olvasott volt, emellett jártas a harcművészetek terén is.

18 éves lehetett, mikor csatlakozott a kizárólag férfiakból álló kínai hadsereghez, apja helyett, aki túl idős volt a harchoz, illetve öccse szolgálatát kiváltva, aki pedig túl fiatal.

Főként a mongol nomád törzsek ellen harcolt, olyan jól, hogy tiszti rangot is felajánlottak neki, de ő visszautasította azt. Hazatért, azt állítva, öregen szeretne meghalni, nem pedig a harcmezőn. Bár Kínában hosszú ideje népszerű karakternek számít, történetét a ballada alapján készült, 1998-as Disney-rajzfilm, a Mulan tette világszerte ismertté.

Jeanne d’Arc 12 éves koráig a falusi gyereklányok szokásos életét élte. Ekkor volt először látomása, melyben égi hangok  szóltak hozzá. Ezt követően élete megváltozott, nem játszott és nem táncolt többé, a falusi munkákban sem vett részt.

Miután kellően elmélyült, a szentek látomásában tudatták vele feladatát: tegye a trónörököst fölszentelt királlyá és tisztítsa meg az országot az angoloktól.

Kitartóan ragaszkodott ahhoz a küldetéshez, amit a látomásaiban kapott, férfiruhát öltött, s elindulhatott végre azon az úton, mely történelmi küldetése teljesítéséhez vezetett. A háborúzó országon keresztül a trónörököshöz induló lány alig volt 17 éves.

Papi testület engedélyezte neki a férfiruha viselését azzal, hogy férfi feladatát ebben a ruhában lehet ellátni. A kor követelményeihez külsőségeiben alkalmazkodva férfiruhában és páncélban járt, haját férfi módra viselte. Kitűnően ülte meg a lovat és forgatta a fegyvert, de vért nem ontott, a csatákban a maga által készített zászlót hordozva járt a katonák előtt és biztatta, buzdította őket.

Jeanne-t az angolok boszorkánysággal vádolták meg és a katolikus egyház törvényszéke elé vitték. 9 hónapig vallatták majd egyszer megingott és beismerte, hogy képzelgések áldozata lett és valójában a Sátán hangja szólt hozzá. Erre az egyházi hatóság kenyéren és vízen töltendő életfogytiglani börtönre ítélte.

Jeanne azonban nem tudta elviselni  saját meghátrálását, hűtlenségét az Istenhez és az őt vezérelő hangokhoz, s a börtönben újra felvette férfiruháit, visszavonta vallomását, s ezzel visszaeső bűnössé vált.

Azonnal átadták a hóhérnak.

A nőpápa botrányos és tragikus története annak ellenére is halhatatlan, hogy napjaink tudósai egyértelműen elvetik a létezését

A szóbeszéd szerint Johanna egy angol hittérítő lánya volt, aki férfinak beöltözve szerzetesnek állt, Fuldában egy szerzetessel viszonya lett, innen utóbb kedvesével együtt megszökött és Athénbe ment. Kedvesének halála után Rómába tért és férfiszerepét Johannes Anglicus néven folytatta.  IV. Leo pápa halála után 855-ben pedig a nép és az egyház által egyhangúlag pápává választatott és VIII. János név alatt 2 éven, 5 hónapon és 4 napon át (mások szerint 2 éven, 1 hónapon és 4 napon át) viselte e méltóságot,

Egy nyilvános körmenet alkalmával hirtelen lebetegedett s az utcán gyermeket szült. Némelyek szerint már a szülés közben meghalt, mások szerint azonban a felbőszült néptömeg által agyonveretett s ugyanazon helyen el is temettetett.”