Ajánló - Balett "en travesti"
2010. április 04. vasárnap, 16:08
TravestiA Les Ballets Trockadero de Monte Carlo (USA) társulatot balettrajongók egy csoportja alapította 1974-ben azzal a céllal, hogy a hagyományos, klasszikus balettet játékos, szórakoztató formában, azt parodizálva és “en travesti" előadásmódban, azaz kizárólag férfi szereplőkkel mutassa be. Az együttes a 10. Táncfórum keretében először lép fel Magyarországon.
A társulat hivatásos férfitáncosokból áll, kiknek repertoárja magában foglalja a balett és a modern táncok teljes skáláját, ideértve klasszikus és eredeti műveket is, amelyeket az adott táncstílusban, teljes korhűséggel mutatnak be. A komikus hatást a komoly tánc gyenge pontjainak, ballépéseinek és mögöttes abszurditásainak eltúlzásával érik el. Az, hogy minden szerepet férfiak táncolnak - melynek során megtermett férfitestek egyensúlyoznak lábujjhegyen hattyút, víztündért, szerelmes hercegnőt, avagy reumás öreg hölgyeket imitálva - inkább kihangsúlyozza, mintsem kigúnyolja a tánc, mint művészeti kifejezési forma szellemiségét, ezzel gyönyörködtetve és szórakoztatva a közönség minden tagját a legtapasztaltabbaktól a kezdőkig egyaránt.
Les Ballets Trockadero de Monte Carlo (USA)
A 10.Táncfórum keretében
2010. április 21-22-23. 19.00 óra
Művészetek Palotája - Fesztivál Színház
PROGRAM:
Le Lac Des Cygnes (A Hattyúk Tava, 2. felvonás)
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Koreográfia: Lev Ivanovics Ivanov után
Jelmez: Mike Gonzales
Díszlet: Jason Courson
Fények: Kip Marsh
Ez a darab, a Les Ballets Trockadero legsikeresebb előadása, a hattyúk (és madarak) varázslatos világába röpít el, elégikus álomképet vetítve elénk, mely egyszerre valósítja meg a tánc és a zene egységességét és sokszínűségét. Talán a világ legismertebb balettje ez, melynek vonzereje abból fakad, ahogy szembeállítja a hősnő titokzatos és szánalomra méltó vonásait a XIX. századi orosz balett kötelezően csillogó világával.
Benno: Boris Nowitsky
(barátja és bizalmasa)
Siegfried hercegnek: Ashley Romanof-Titwillow
(aki beleszeret)
Odettbe: Lariska Dumbchenko
(a Hattyúk királynőjébe)
Hattyúk:
Colette Adae, Nina Enimeniymynimova, Irina Kolesteroliknova,
Maria Paranova, Yakatarina Verbosovich, Vanya Verikosa, Doris Vidanya
(akik mind erre a sorsa jutottak)
Von Rothbart miatt: Jurij Smirnov
(gonosz varázsló, aki szabadidejében lányokat változtat hattyúvá)
SZÜNET
Pas de Deux (ez legyen inkább meglepetés)
Go For Barocco
Zene: J. S. Bach
Koreográfia: Peter Anastos
Jelmez: Mike Gonzales
Fény: Kip Marsh
Ez a balett Balanchine „olyan-sötét-kék-hogy-már-majdnem-fekete és fehér" korszakának stilisztikai örököse. Valódi áttörést jelent az új (neo) neo-új klasszikus tánc „ridegen menő" árnyalatának koreoszimfonikus körülhatárolásában. Méltán nevezik a Balanchine időt mérő karórának.
Első tétel (Moderato)
Vanya Verikosa és Katerina Bychkova
közreműködnek:
Colette Adae, Nine Enimenimynimova, Maria Paranova, Giuseppina Zambellini
Második tétel (Adagio)
Vanya Verikosa és Katerina Bychkova
Harmadik tétel (Allegro)
Táncolják: MIND
SZÜNET
Paquita
Zene: Ludwig Minkus
Koreográfia: Marius Petipa nyomán
Színpadra alkalmazta: Elena Kunikova
Jelmez és díszlet: Mike Gonzales
Fények: Kip Marsh
A Paquita a XIX. században Szentpétervárra érkező francia stílus jellegzetes képviselője. Az ősbemutatóra a Párizsi Operában, 1846-ban került sor, és egy évvel később érkezett meg a balett Oroszországba, Marius Petipa értelmezésében. A táncosok valódi koreográfiai tűzijátékot adnak elő, mely a legteljesebb mértékben kihasználja a virtuóz akadémikus klasszikus tánc lehetőségeit, ám ki is egészíti azokat a váratlan lépésekkel.
Balerina és Gavallér
Olga Supphozova, Marat Legupski
Variációk:
1. variáció Sveltlana Lofatkina
2. variáció Katerina Bychkova
3. variáció Vera Tchumpakova
4. variáció Nina Enimenimynimova
5. variáció Lariska Dumbchenko
6. variáció Olga Supphozova
pinkvanilla.hu
Fotók: Sascha Vaughan
