Luxemburgban lezárult a Juncker-korszak

2014. január 02. csütörtök, 10:06

Hírek - Nemzetközi

Xavier Bettel

Luxemburgban, a mindössze félmillió lakosú, ám annál jómódúbb nagyhercegségben tavaly lezárult egy korszak: az október 20-i előre hozott választások nyomán elveszítette 18 éve folyamatosan birtokolt miniszterelnöki tisztségét az 58 éves, néppárti Jean-Claude Juncker. A szinte már "monarchikus léptékű", hosszú hatalomgyakorlás látszólag banális ügy miatt szakadt meg: a parlament vizsgálóbizottsága a nyáron megállapította, hogy az ország titkosszolgálatánál számos visszaélés történt, így egyebek közt törvénytelen módon hajtottak végre lehallgatásokat, gyanús ügyleteket bonyolítottak le luxusautókkal.

A bizottság szerint ezért Junckernek mint a szolgálatot felügyelő kormányfőnek viselnie kell a politikai felelősséget.

Július 10-én Juncker a képviselőház előtt elmondott, bő kétórás beszédében elismerte, hogy az elmúlt években több hibát is elkövetett a titkosszolgálat, ám azt mondta, személyes felelősséget nem érez a titkosszolgálatnál történtekért, hiszen nem tudott részletekbe menően minden akcióról, ő elsősorban nem a szolgálatok felügyeletével foglalkozott.

Juncker az európai integrációs folyamat egyik kiemelkedően fontos személyisége. Oroszlánrésze volt a maastrichti szerződés kidolgozásában, az euró létrehozásában. Hét éven át elnökölt a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozásain.

A Juncker vezette Szociális Néppárt addigi koalíciós partnere, a Szocialista Munkáspárt vezetőit nem győzte meg a miniszterelnök magyarázkodása: elérkezettnek látták az időt a koalíció felmondására, szabad utat engedtek az előre hozott választásnak.

Junckernek azt még sikerült elérnie, hogy pártja újra őt jelölje kormányfőnek. A Szociális Néppárt voltaképpen meg is nyerte az október 20-i voksolást, de csak relatív többséggel. A hatvan fős képviselőházban a szocialisták, a liberális demokrata pártiak és a zöldek együttesen 32 mandátumot, tehát csekély, de valós többséget szereztek. Innen már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy kiderüljön: a luxemburgi politikai eliten az évek során lassan-lassan elhatalmasodott a "Juncker-fáradtság", és a liberálisok nem a néppárt mellett kívánnak kisebbik koalíciós partnerként szerepet vállalni, hanem a szocialistákkal és a zöldekkel együtt alakítanak kormányt.

Ennek megfelelően október 25-én a Demokrata Párt vezetője, a 40 éves Xavier Bettel, Luxembourg főváros addigi főpolgármestere kapott kormányalakítási megbízatást Henrik nagyhercegtől. Bettel hárompárti kormánya december 4-én tette le az esküt. Néhány nappal később, 10-én az új miniszterelnök ismertette a kormányprogramot, amelyben az államélet, a gazdaság és a társadalom korszerűsítését nevezte a kormány legfőbb feladatának.

Bettel a "nyitás, felelősség, összefogás" hármas jelszavát hirdette meg kabinetje mottójaként. Bejelentette, hogy 2015-ben népszavazást tartanak a Luxemburgban élő - igen nagy számú - külföldi állampolgár szavazati jogának megadásáról, valamint a választói korhatár 16 évre történő leszállításáról. Az új kormány véget kíván vetni a katolikus egyház állami költségvetésből történő finanszírozásának, házasságkötési és örökbefogadási jogot akar adni a melegeknek és leszbikusoknak, valamint meg kívánja könnyíteni a terhességmegszakítás engedélyezését.

A gazdaságpolitikát illetően az új luxemburgi kormányfő közölte: túl nagyok a lyukak a költségvetésben ahhoz, hogy ne legyenek kénytelenek valamennyivel emelni a jelenleg 15 százalékos áfakulcsot.

A december 19-20-án tartott brüsszeli EU-csúcs előtt és alatt Jean-Claude Juncker több nyilatkozatban jelezte: ha felkérést kapna, hajlandó lenne vezető szerepet vállalni az európai politikában. Idén májusban európai parlamenti választásokat tartanak, és annak nyomán megújul az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak a vezetése is. Az Európai Néppárt márciusban dönti el, ki legyen a jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára.

MTI/pinkvanilla.hu