Hatékonyabb cselekvést sürgetett Járóka Lívia a romák érdekében egy EBESZ-konferencián
2013. november 08. péntek, 13:34
Járóka LíviaHatékonyabb cselekvést sürgetett Járóka Lívia az Európai Unió romaintegrációs keretstratégiájának eredményessége érdekében egy EBESZ-konferencián - közölte a fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő irodája, pénteken Brüsszelben kiadott tájékoztatásában. Az EP egyetlen roma képviselője annak a kétnapos bécsi tanácskozásnak a megnyitóján beszélt, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet demokratikus intézményekkel és emberi jogokkal foglalkozó irodája szervezett a roma akcióterv eddigi eredményeiről.
Járóka emlékeztetett arra, hogy a kelet-európai rendszerváltások okozta gazdasági megrázkódtatások nyomán a romák nagy része kiesett a munkaerőpiacról, és egyre mélyebb nyomorba süllyedt. Bár a legtöbb érintett ország és nemzetközi szervezet előállt a saját megoldási javaslatával, ezek eredménye minden esetben kiábrándító volt - állapította meg. Az elszórt és összefüggéstelen integrációs programok nem csupán alkalmatlanok voltak a társadalmi befogadására, de a nyilvánvaló kudarcok halmozódása fokozatosan magukra a romákra kezdte tolni a felelősséget a közvélemény szemében, annak ellenére, hogy számos tanulmány szerint a legtöbb esetben a források kevesebb, mint tíz százaléka érte el a célcsoportját - hangoztatta.
A néppárti EP-képviselő ismertette annak a jelentésnek a főbb megállapításait, amelyet ő maga készített az Európai Parlament számára a 2011-es magyar EU-elnökség által útnak indított romaintegrációs keretrendszerről.
Járóka Lívia szerint a keretstratégia mindeddig az európai romák társadalmi befogadását célzó legígéretesebb kezdeményezés, ám a végrehajtás kezdeti szakasza máris számos fontos problémát vetett fel. Ezek közt említette az érintett uniós intézmények felelősségének homályos meghatározását, az uniós felügyelet és "minőségellenőrzés" gyengeségét, valamint a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak azt a gyakorlatát, hogy az integrációs programokat és azon keresztül a társadalmi befogadás felelősségét "kiszervezik" külső szervezetekhez.
A képviselő öt területen javasolt hatékonyabb cselekvést.
Szerinte először is megfelelő anyagi forrásokat kell biztosítani a nemzeti stratégiák végrehajtására, pontosan le kell írni a részvevők közötti feladatmegosztást, és - a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan - "kiindulási és kimeneti indikátorokat", számszerűsített célokat kell rögzíteni. Másodszor a roma közösségeket be kell vonni a cselekvési programok tervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. Harmadszor komplex módon, az összes elérhető uniós forrást mozgósító fejlesztési programokkal kell célba venni a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő közösségeket. Negyedszer a társadalmi-gazdasági helyzet javítására tett erőfeszítéseknek együtt kell járniuk a diszkrimináció és cigányellenes megnyilvánulások elleni fellépéssel. Végül ötödször az EU-tagjelölt országokat is be kell vonni az uniós romaintegrációs folyamatba, egyebek közt az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszközök révén.
MTI/pinkvanilla.hu
