ET emberi jogi biztos: a kisebbségvédelem kulcsa a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés

Figyelem! Új ablakban nyisd meg. E-mail

Hírek - Nemzetközi

európa tanács Muiznieks

A gyűlölet-bűncselekmények, a gyűlöletbeszéd, illetve a diszkrimináció elleni fellépést nevezte a kisebbségvédelem kulcskérdésének Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) igazságügyi bizottsága (LIBE) által az alapvető jogok európai helyzetéről szervezett közmeghallgatáson.

Muiznieks szerint ha a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban felmerülő kérdéseket szélesebb összefüggésben szemlélik, akkor megállapítható, hogy más etnikai kisebbségek, a romák, de akár a leszbikusok és melegek vonatkozásában is a gyűlölet-bűncselekmények elleni határozott fellépést kell szorgalmaznia annak, aki ezeknek a kisebbségeknek oltalmat akar nyújtani.

E területen az Európai Uniónak történetesen van is bizonyos fokú illetékessége ahhoz, hogy megszólaljon - tette hozzá az ET emberi jogi biztosa.

A vitában Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő panaszolta fel, hogy ezúttal is, "mint mindig", szó volt az antiszemitizmusról, a romák elleni diszkriminációról, a szexuális kisebbségek jogfosztottságáról, "de most sem volt szó más jogfosztott csoportok, mint például az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről".

Morvai szerint "Szerbiában rendszeresen vernek magyarokat, csak azért, mert magyarok". A jobbikos EP-képviselő felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az EP petíciós bizottsága levette napirendjéről a kettős állampolgársággal kapcsolatos panaszt. De ugyanígy megemlítette a Benes-dekrétumok ügyét, illetve Románia vonatkozásában a székely autonómia kérdését.

"Hol kapnak ezek az emberek jogvédelmet, kihez fordulhatnak?" - tette fel a kérdést Morvai Krisztina.

Nils Muiznieks a gyűlöletbeszédről szólva felhívta a figyelmet: amikor ahhoz büntetőjogi következményeket fűznek, akkor nem a vélemény- és gondolatszabadságot üldözik, hanem az erőszak szítását és a diszkrimináció ösztönzését.

A közmeghallgatáson Göncz Kinga szocialista EP-képviselő egyebek közt a "koppenhágai dilemma" megválaszolásának a fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezen azt értik, hogy míg az EU-tagjelöltek esetében az úgynevezett koppenhágai kritériumok közt még számon kérik a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a már EU-taggá vált országokkal szemben az uniónak nagyon csekély lehetősége van fellépni.

Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő felvetette: miként az EU a gazdaságpolitika terén már kialakította azt a gyakorlatot, hogy évente országspecifikus ajánlásokat tesz a tagállamoknak a követendő irányvonallal kapcsolatban, ugyanezt az alapvető jogok érvényesítése terén is meg kellene tennie.

MTI/pinkvanilla.hu

Google bookmarkTwitterFacebookJP-Bookmark

Nézz ránk itt is!

FacebookGoogleTwitter

Támogasd az oldalt

PayPal-on keresztül (bankkártyával is):

Egyéb módok

Bejelentkezés






Elfelejtetted bejelentkezési nevedet?
Regisztrálok

Facebook

Fórum

  • Nincs üzenet