Nils Muiznieks: A homofóbia ellen felszólalókat elnémítani emberi jogokat sért

Figyelem! Új ablakban nyisd meg. E-mail

Hírek - Nemzetközi

emberi jogi biztos Muiznieks

Az Európa Tanács emberi jogi biztosaként eltöltött hat év után Thomas Hammarberg mandátuma idén ért véget, utódja Nils Muiznieks litván biztos, áprilisban kezdte munkáját és akkor még csak reméltük, hogy azon az alapon folytatja építő tevékenységét, amit elődje fektetett le.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának tisztségét 1999-ben hozták létre azzal a feladattal, hogy őrködjön az emberi jogok és demokratikus elvek érvényesülésén a szervezet 47 tagállamában. A 48 éves Nils Muiznieks szintén hat évig tölti be a posztot. A volt miniszter eddig a lett Társadalom- és Politikatudományi Intézet vezetője volt. Ő a harmadik emberi jogi biztos a spanyol Álvaro Gil-Robles és a svéd Hammarberg után.

Első nyilatkozataiban azt mondta azokat a problémákat kívánja helyezni tevékenysége előterébe, amelyekkel a nemzeti kisebbségek szembesülnek. LMBT kérdésekben biztossá kinevezése előtt nemigen nyilvánult meg, csütörtöki közleményében viszont egyértelműen állást foglalt az Európa keleti felén végigsöprő LMBT jogokat szűkítő próbálkozásokkal kapcsolatban. Megmondta a kormányoknak mit kell tenniük a társadalmi elfogadottság növelésének érdekében. Sajnos Magyarország név szerint is szerepel a nyilatkozatban azon országok között ahol törvényjavaslatok születtek a "homoszexualitás reklámozásának" megakadályozására. A biztos szerint azokban az országokban ahol a társadalom ellenséges az LMBT közösséggel az nem arra ad okot, hogy a közösséghez tartozó emberek jogait szűkítsék erre hivatkozva hanem ezzel ellentétben az adott kormány felelőssége és kötelessége a jogtudatosság növelése és a közvélemény informálása és tájékoztatása az elfogadottság növelésének érdekében. Az Európa Tanács programot is indított ennek érdekében nemrég melyhez az európai államok önkéntes alapon csatlakozhatnak. Magyarország még nem csatlakozott és nincsenek információink sem azzal kapcsolatban, hogy szerepel-e a terveik között ez.

Az alábbiakban a biztos nyilatkozatának teljes szövegét közöljük:

Nils Muižnieks: A homofóbia ellen felszólalókat elnémítani emberi jogokat sért

Az Európa Tanács néhány tagországában az elmúlt hónapokban újabb erőfeszítések történtek arra, hogy elnémítsák a homofóbia és transzfóbia ellen megszólalókat. Rendeletben tiltják a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex (LMBTI) kérdésekről informálást és ez nagyon aggasztó lépés vissza egy letűnt korszak felé amikor még a homoszexuálisokkal mint bűnözőkkel bántak. Ezek a próbálkozások a szólás- és gyülekezési szabadság korlátozására szemben állnak a nemzetközi és az európai normákkal.

Ezen intézkedések célpontjai nem csak az LMBTI aktivisták hanem azok is akik szolidaritásukat fejezik ki az egyenlőségért folytatott harcban és mások is akik tényszerű tájékoztatást szeretnének nyújtani a szexuális irányultság és a nemi identitás témájában.

Visszafelé a kriminalizálás irányába

Több tagállamban is olyan törvényeket fogadtak el vagy terveznek elfogadni helyi vagy akár országos szinten melyek tiltják a „propagálását”, „terjesztését” vagy a „reklámozását” a homoszexualitásnak. Ezek a törvények gyakran annyira homályosan fogalmaznak, hogy törvényt sérthet az LMBTI kérdésekről nyilvánosan akár csak beszélni is.

2009-ben Litvániában politikai csoportok egy olyan törvényt nyomtak át amely a kiskorúak védelmében megtiltotta, hogy iskolákban a homoszexualitásról tájékoztassanak ezzel védve a gyermekeket a nyilvános információk káros hatásaitól. Az első változatban a törvény a „homoszexuális, biszexuális és poligám kapcsolatok propagálását” tiltotta, 2010-ben módosították ugyan de a helyzet jogilag továbbra sem egyértelmű. Moldovában több város és helyi kerület nemrégiben olyan jogszabályokat fogadott el melyek tiltják a „nem hagyományos szexuális beállítottság agresszív propagandáját”. Az egyik esetben a helyi törvényjavaslatot alkotmányellenesnek nyilvánították.

Oroszországban büntetőjogi és közigazgatási törvények születtek a „homoszexualitás propagálása” ellen 2006-ban a Ryazan régióban, 2011-ben Arhangelszkben és 2012-ben Kostromában valamint Szentpéterváron. Számos más régióban tárgyalnak hasonló törvényeket ahogyan az Állami Duma is országos szinten. Ezek a törvények nagyon kemény bírságokkal sújtanak akár 12700 euróval (több mint 3,5 millió forint) is szervezeteket.

Ukrajnában két törvénytervezetet is beterjesztettek 2011-ben és 2012-ben melyek bűncselekménnyé nyilvánították volna a „homoszexualitás terjesztését” beleértve „találkozók, felvonulások, akciók, demonstrációk, tüntetések és tömegrendezvények tartását melyek célja szándékosan pozitív információk megosztása a homoszexualitásról”. Hasonló kezdeményezések történtek helyi vagy országos szinten Magyarországon, Lettországban és korábban Lengyelországban is.

Az európai normák védik az LMBTI jogokat

Valamennyi nagy nemzetközi és európai eszköz arról rendelkezik, hogy a szólásszabadságot és az egyesülési valamint gyülekezési jogot megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, beleértve a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló diszkriminációt is. Az Alekseyev Oroszország elleni ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a Pride események többszöri betiltása megsértette az egyezményt és kijelentette, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális orientációról való nyilvános beszédnek negatív hatása lenne a gyermekekre. A múlt héten (2012. június 12.) a Genderdoc-M Moldova ellen ügyben a Bíróság úgy találta törvényt sértettek a hatóságok amikor megtiltották az LMBT demonstrációt mert úgy ítélték meg az „reklámozza a homoszexualitást".

Az államoknak küzdeni kellene a homofób és transzfób gyűlöletbeszéd ellen.  Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég a Vejdeland és társai Svédország elleni ügyben azt az ítéletet hozta, hogy  a homofób beszéd nem tartozik a 10. cikk (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről) védelme alá mely a véleménynyilvánítást szabadságát biztosítja. Ebben az ügyben a Bíróság bűnösnek találta azokat akik egy középiskolában szórólapokat osztogattak melyeken a homoszexualitást „deviáns szexuális hajlamnak” nevezték melyek „morálisan romboló hatása van a társadalom egészére”.

Mit kell tennie a kormányoknak

A kormányok gyakran a közvéleményre, erkölcsi vagy vallási megfontolásokra hivatkozva próbálták igazolni az LMBTI személyek szabadságának korlátozását. Az emberi jogok szempontjából ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A Pride-okat engedélyezni kell és a kormányoknak  védeni kell őket valamint az ellentétes nézetek kifejezését is engedélyezniük kell ha ezek nem jelentenek gyűlöletbeszédet.

Amennyiben a közvélemény ellenséges az LMBTI jogokkal szemben a kormány felelőssége, hogy növelje a tudatosságot és tájékoztassa a közvéleményt. Jó alkalom erre az Európa Tanács részéről erre nemrég felkínált lehetőség, egy figyelemfelhívó és információs program LMBT kérdésekről. Az államok önkéntesen csatlakozhatnak. Albánia, Olaszország, Litvánia, Montenegró, Lengyelország és Szerbia már csatlakozott, ez nagyon jó első lépés a társadalmon belüli előítéletek leküzdése felé.

Ahelyett hogy szőnyeg alá söprik az LMBTI kérdéseket az államoknak teljesíteniük kell az emberi jogokra vonatkozó kötelességeiket mindenki számára  és segíteniük kell ellensúlyozni a társadalmon belüli előítéleteket.

pinkvanilla.hu

Google bookmarkTwitterFacebookJP-Bookmark

Nézz ránk itt is!

FacebookGoogleTwitter

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Facebook