Felmérés a kisebbségellenességről Romániában

2012. április 27. péntek, 19:52

Hírek - Nemzetközi

homofóbia

Romániában az emberek 31 százaléka nagyon kellemetlenül érzi magát homoszexuálisok társaságában, 22 százalékukat erősen zavarja egy HIV-fertőzött, illetve 15 százalékukat egy roma közelsége - derült ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által rendelt közvélemény-kutatásból, amelyet csütörtökön ismertetett a román sajtó.

A CSOP társadalomkutató intézet által készített felmérés szerint a román társadalom leginkább a szexuális kisebbségekkel szemben elutasító. A megkérdezettek 86 százalékát zavarná, ha arról értesülne, hogy egyik családtagja homoszexuális, s ugyanakkor 81 százalékukat érintené rosszul, ha gyerekük tanáráról, 79 százalékukat, ha családorvosukról tudnák meg ugyanezt.

A megkérdezettek 43 százalékának rossz véleménye van a romákról: lustáknak (46%), erőszakosaknak (45%), illetve becsteleneknek (35%) tartják őket. Erényeik közé sorolják az összetartást (64%) a bátorságot (29%) és az önbizalmat (18%).

A felmérés alanyainak 6 százalékát nagyon, 17 százalékát kisebb mértékben zavarná egy magyar nemzetiségű személy társasága. A magyarok hibái között az intoleranciát (30%), az erőszakosságot (14%) és a fukarságot (12%) említik a legtöbben. Erényeik közé az összetartást (36%), a szorgalmat (23%) és az önbizalmat (17%) sorolták.

A megkérdezettek 27 százaléka nem tartja hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy diáknak nem adnak felmentést a vallásóra alól olyan alapon, hogy más felekezethez tartozik. 18 százalékuk szerint nem diszkrimináció, ha  külön osztályokat indítani a roma gyerekeknek.

A válaszadók csaknem 70 százaléka úgy gondolja, hogy egy roma az átlagnál nehezebben jut munkahelyhez. A magyarok esetében 38 százalékuk véli úgy, hogy nemzetiségük hátrányos lehet az álláskeresésnél. A HIV-fertőzöttekről a megkérdezettek 77 százaléka feltételezi, hogy elutasításba ütközhetnek, amikor munkát keresnek.

A romákkal szemben az 50 év feletti, falusi környezetben élő, érettségizett nők az országos átlagnál nagyobb mértékben elutasítóak, míg a magyarok esetében a 30 és 50 év közötti, kis jövedelmű falusi nőknél figyelhető meg fokozott intolerancia. A homoszexuálisokkal szemben az 50 feletti, érettségivel nem rendelkező, kis jövedelmű falusiak az átlagosnál elutasítóbbak.

A közvélemény-kutatást decemberben és januárban végezték a felnőtt lakosság körében egy 1400 fős országos reprezentatív mintán. A módszer hibahatára 2,6 százalék, megbízhatósági szintje 95 százalék.

MTI