Gyurcsány Ferenc nyilatkozata

2008. július 08. kedd, 01:00

Hírek - Belföld

Elhangzott 2008. július 6-án, az Országgyűlés épülete előtt.

Tisztelt Honfitársaim!

Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltozáskor szabadok akartunk lenni. Azt kívántuk, hogy soha többé senki ne mondhassa meg nekünk, hogy a demokratikus alkotmányosság keretei között hogyan kell élni; hogy ne mások határozhassák meg, kik és mik vagyunk. Az elmúlt húsz év egyik legfontosabb értéke, hogy az ma már adott.

Az elmúlt években egyre gyakrabban velünk szemben használják demokratikus szabadság örömét. Ahogy korábban az állampárt, most a magyarságunk nevében fellépők próbálják igaztalanul és hamisan megmondani nekünk, hogy miként kell igaz magyarnak lenni. Féltett és akart szabadságunkat szembefordítják velünk.

Lassan ki kell mondani, hogy betelt a pohár, hogy nincs tovább, nem engedjük, hogy pár ezren félelemben tartsák a többséget. Hogy azoknak kell magyarázkodni, akik egyszerűen csak élni szeretnének szabadságjogukkal. Hogy azoknak kell félni, akik semmi mást nem kívánnak, csak hogy szabadok lehessenek – szabadok abban, hogy megmondhassák, kik ők, miként élik meg magyarságukat, demokratikus létezésüket.

Ami tegnap történt, az a demokratikus többséget, a harmadik Magyar Köztársaságot veszélyeztető szégyen. Ez nem rendőrségi ügy, nem a melegek, nem zsidók, nem cigányok ügye – ez a mi ügyünk. Ma őket félemlítik meg, holnap majd minket fognak. Ma nekik kell gondolkodni, hogy kimehetnek-e az utcára, holnap mi fogunk gondolkodni ezen. Ma őket dobálják meg, holnap bennünket fognak megdobálni. Pár ezer ember terrorizálja a többséget, ellopják a magyarság jelképeit, szimbólumait, ellopják a szabadság eszményét.

Mondjuk meg nekik, hogy elég volt! Mondjuk meg nekik, hogy nem hagyjuk tovább! Vegye kezébe a demokratikus többség az élet irányítását, és ne húzódjon be végre a zárt ajtók mögé! Ne gondolja úgy senki, hogy ez csak annak a pár száznak az ügye, aki most kiment az utcára! Az utca a miénk! Eljött az ideje a jogos önvédelemnek.

Kezdeményezem, hogy a legfőbb közjogi méltóságok a lehető legrövidebb időn belül találkozzanak, értékeljék az elmúlt időszak eseményeit, vessenek számot azzal, hogy miért nem képes megvédeni önmagát a szabad demokratikus többség, hogy miért nem nyújt elég védelmet a mai alkotmányos intézményi és szabályozási keret. Vessünk számot azzal, hogy hol bicsaklanak meg az eszméinket kiteljesíteni akaró szándékaink, és miért tűnünk gyengébbnek sokan, sokmilliónyian, mint a pár ezer hangos, erőszakos kisebbség. Azt remélem, hogy erre a találkozóra pár napon belül sor kerülhet.

Egyben kezdeményezem azt is, hogy végre induljon meg a többség az indulat ellen. Hogy alkossuk meg a jogos nemzeti önvédelem nyitott, demokratikus mozgalmát. Szervezzük meg a Magyar Chartát, és hívjuk mindazokat, akik azt mondják, Magyarországon van mit védeni, van miért meggátolni, hogy elvegyék tőlünk tereinket, utcáinkat, demokratikus létezésünket!

Gyülekezzünk szeptember 6-án, Budapesten békés, demokratikus, öntudatos, büszke összejövetelre! Mutassuk meg mindannyian, a Magyar Chartát támogatók, az abban tömörülők, hogy nem adjuk fel eszményeinket! Hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a demokratikus többség akaratának, mutassuk meg, hogy mi vagyunk többen, és mi vagyunk az erősebbek! Mostantól vége annak, hogy évek óta mi hátrálunk, mi magyarázkodunk, mi nem merjük kimondani, hogy itt a vége.

Most azt mondom: itt kell, hogy vége legyen! És ha mi leszünk többen, és mi leszünk erősebbek, akkor kiderül, hogy nem lehet visszaélni magyarságunkkal. Nem lehet a magyarság szavát, örömét, eszményeit az antidemokratizmussal, az antiszemitizmussal, az előítéletességgel, az intoleranciával együtt használni. Nem engedjük, hogy ellopják tőlünk ezt is! Nem engedjük, hogy ellopják tőlünk magyarságunkat, hogy ellopják demokratikus meggyőződésünket, hogy elvitassák erőnket és büszkeségünket!

Azt kérem önöktől, segítsék, hogy Magyarország ne a káosz, hanem a nyugalom, a szabad, demokratikus büszkeség országa legyen. Ha lesz erőnk így tenni, akkor könnyebb és jobb lesz magyarnak lenni.

Köszönöm, hogy meghallgattak!