Amnesty International : Egy elvesztegetett lehetőség
2012. június 29. péntek, 18:24
magyarTörtént ugyan pozitív változás az előítéletből elkövetett bűncselekmények – tehát a gyűlölet-bűncselekmények – elleni jogi védelemmel kapcsolatban, a törvényalkotók mégsem használták ki az új büntetőjogi kódex elkészítését egy áttörő reform bevezetésére ebben a tekintetben – véli az Amnesty International.
A 2013 júliusától életbe lépő új Büntető Törvénykönyv (Btk.) „közösség tagja elleni erőszak" (217. §) és a „közösség elleni izgatás" (332. §) tényállásokban a hatályos normaszövegben szereplő „nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz" rész kiegészítésre került a fogyatékosság, szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok megnevezésével, ahogy azt az Amnesty International, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek korábban közösen ajánlották. Jelzésértékű a védett csoportok körének ilyen jellegű bővítése, mert fontos üzenetet küld a jogalkalmazók és az egész társadalom felé azzal kapcsolatban, hogy ez a három csoport az őket érő előítéletesség miatt kiemelt jogi védelemben kell, hogy részesüljön.
További eredménye a civil szervezeti nyomásgyakorlásnak, hogy a „közösség tagja elleni erőszak" előkészületének büntethetőségét az előzetes tervek szerint még sem törölték el.
Ezek a változtatások részben tükrözik ugyan a civil szervezetek közös ajánlásait, azonban nem valósítják meg azt az átfogó reformot, amit a szervezetek korábban javasoltak.
Jelentős hiányossága mind a jelenleg hatályos, mind a jövőre életbe lépő büntetőjogi szabályozásnak, hogy nem bünteti az előítéletből elkövetett rongálást. Ez különösen annak fényében komoly probléma, hogy számtalan olyan esetről tudunk, mikor egyértelműen a tulajdonos, bérlő vagy felhasználó személy egy adott védett csoporthoz (etnikai származás, vallási vagy szexuális irányultság szerinti csoporthoz stb.) tartozása miatt ér támadás például egy lakóházat vagy más vagyontárgyat.
A jogalkotók szintén nem vették figyelembe a civil szervezetek javaslatát az előítéletből elkövetett zaklatás büntetőjogi értékelésére. Így nem tekintik ma és a jövőben sem gyűlölet-bűncselekménynek azt, ha valakit például nemzeti vagy etnikai származása miatt ér halálos fenyegetés.
Az Amnesty International problematikusnak találja, hogy a törvényalkotók nem használták ki az új Btk. megalkotását arra sem, hogy a bűncselekmény elkövetésének rasszista motivációját mint minősítő körülményt külön nevesítsék. Ugyan bizonyos bűncselekmények, így többek között az emberölés és a testi sértés esetében az „aljas indok" mint minősítő körülmény magában foglalhatja az előítéletes indítékot, ez azonban a jogalkalmazás során gyakran nem egyértelmű, és ennek következtében sokszor nem kerül értékelésre.
Az Amnesty International felhívja a magyar kormány és a hatóságok figyelmét, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni védelem még mindig nem elég hatékony Magyarországon, különösen a jogalkalmazói hiányosságok miatt. Ezért továbbra is sürgetjük a döntéshozókat és a hatóságokat, hogy alakítsanak ki egyértelmű iránymutatást és ahhoz kapcsolódó képzést a rendőrség és az ügyészség számára a gyűlölet-bűncselekmények hatékony kinyomozásával kapcsolatban. Emellett fontos, hogy kidolgozzanak a nemzetközi joggal és emberi jogi normákkal összhangban egy statisztikai adatgyűjtő rendszert a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő figyelemmel kísérésére, valamint hogy a gyűlölet-bűncselekményekre szakosodott rendőri egységeket hozzanak létre.
Amnesty International
