Homofóbiaellenes törvényeket fogadott el a magyar Országgyűlés

Figyelem! Új ablakban nyisd meg. E-mail

Hírek - Belföld

magyar törvény törvény

Három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új Büntetőtörvénykönyv (Btk.) értelmében az, aki a jövő év második felétől nagy nyilvánosság előtt a melegek elleni gyűlöletre uszít vagy kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, és egytől öt évig terjedő börtönnel sújtható az, aki mást nemi identitása vagy szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

A büntetés akár 8 év is lehet súlyosbító körülmények esetén. Emellett eltűntek az új Btk.-ból a homoszexuálisokat sértő minősítések is. Napjaink melegekkel szemben barátságtalan légkörében vélhetően csak valamiféle "figyelmetlenség", illetve a Jobbik éberségének a hiánya lehet az oka, hogy a Háttér egyesület és négy másik emberi jogi szervezet erőteljes lobbizásának eredményeként feltűnés nélkül átmentek a parlamenten a világviszonylatban is példás indítványok. A hivatalos indoklás "a nemzetközi ajánlások teljesítésére" hivatkozik.

Az Országgyűlés természetesen nem külön jogszabályban védi a melegeket, hanem más társadalmi csoportokkal együtt, ám külön is nevesítve, ami forradalmi változás. A világ számos, hagyományosan melegbarát országában sem sikerült még elfogadtatni hasonlóan haladó homofóbiaellenes jogszabályokat.

A szexuális kisebbségek kiemelt védelmét az új, a jelenleginél sok más tekintetben is szigorúbb Btk.-nak a XXI., "Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények" elnevezésű fejezetének 217. és 218. paragrafusa, valamint a XXXII., "A köznyugalom elleni bűncselekmények" című fejezetének 333. paragrafusa nevesíti.

A XXI. fejezetnek a 217., a "Közösség tagja elleni erőszak"-ról szól paragrafusa kimondja például, hogy "aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, büntett miatt három évi terjedő szabadságvesztéssel büntetendő", ugyanezen okokból "bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel (mást) arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A paragrafus 3. pontja értelmében a büntetés két évtől nyolc évig terjed, "ha a közösség tagja elleni erőszakot fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csoportosan vagy bűnszövetségen követik el". Vétség címén már az is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületeket követ el. A 218., az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértéséről szóló paragrafus értelmében "bűntett miatt" három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki más gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz.

Az új Btk. XXXII., "A köznyugalom elleni bűncselekmények" elnevezésű fejezetének 333. paragrafusa kimondja, hogy "bűntett miatt" három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, "aki nagy nyilvánosság előtt gyűlöletre uszít a magyar nemzet ellen, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel". Az indoklás is "új elemként" emeli ki, hogy a paragrafus a lakosság egyes csoportjai közül nevesíti a nemi identitást, a nemi irányultságot és a fogyatékosságot. "A nemi irányultsága és a nemi identitás szerepeltetését a nemzetközi ajánlások teljesítése mellett az is indokolja, hogy Magyarországon növekedett az e csoportok tagjai ellen elkövetett gyűlöletbűncselekmények száma". Az indoklásban "Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények" és "A köznyugalom elleni bűncselekmények" szankcionálása kapcsán is megjegyzi a büntetőkódex, hogy a közösség tagja elleni erőszak, illetve uszítás tekintetében "nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi irányultság mint csoportképző tényező".

Eltűnt az új Btk.-ból a "fajtalanság", a heteroszexuális közösülésen kívüli szexuális gyakorlatok megnevezésére szolgáló, nagyon bántó megnevezés, továbbá megszűnt a nemi erőszak szabályozásában a heteroszexuális közösülés (erőszakos közösülés) és a nem közösülés (szemérem elleni erőszak, ide értve az anális közösülést is) megkülönböztetése, és helyette egy egységes "szexuális erőszak" tényállás szerepel - hívja fel a figyelmet Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogi szakértője, a jogszabálymódosítások egyik fő lobbistája.

Dombos Tamás szerint a Magyar LMBT Szövetség által felvetett problémák közül megoldották a hozzátartozó fogalmának problémáját oly módon, hogy ahol eddig házastárs szerepelt, ott már sima élettárs - és így a bejegyzett élettárs is - szerepel, ami ugyan nem a javasolt megoldás, de ez sem okoz joghátrányt a meleg pároknak. Nem kezelték a bigámia kérdését, ami azonban feltehetőleg csak elvi probléma marad, gyakorlati hátránnyal talán nem fog járni senkinek.

Az MTI adatai szerint az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormány előterjesztését. A Fidesz-KDNP igennel voksolt, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik pedig tartózkodott.

Az idei melegfesztivál, melegfelvonulás és az EuroGames "melegolimpia" résztvevőit sajnos még nem védik az uszítástól és az erőszaktól a homofóbiaellenes jogszabályok, mert az új Btk. csak egy év múlva, 2013. július 1-jén lép életbe.

Hatter.hu

Google bookmarkTwitterFacebookJP-Bookmark

Nézz ránk itt is!

FacebookGoogleTwitter

Támogasd az oldalt

PayPal-on keresztül (bankkártyával is):

Egyéb módok

Bejelentkezés






Elfelejtetted bejelentkezési nevedet?
Regisztrálok

Facebook

Fórum