Amnesty International: Üdvözöljük a Pride Menet tiltásának hatályon kívül helyezését
2012. április 14. szombat, 12:22
AmnestyAz Amnesty International üdvözli a Fővárosi Törvényszék döntését, amellyel hatályon kívül helyezte a rendőrség április 6-i, a Budapest Pride megtartását tiltó határozatát.
„Ez a döntés megerősíti minden magyar ember szabad gyülekezéshez való jogát, és fontos győzelem a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális közösség számára. Így már semmi sem állhat annak útjába, hogy július 7-én mindenki szabadon felvonulhasson az LMBTI emberek egyenlőségéért a budapesti Pride Meneten” - mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
A Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította, hogy nem volt megfelelő tényekkel alátámasztott a budapesti rendőr-főkapitányság határozata azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett rendezvény alatt a közlekedés más útvonalon nem megvalósítható, és ezért hatályon kívül helyezte azt. A döntés ellen jogorvoslati lehetőség nincs.
Most, hogy a Bíróság megerősítette az LMBT közösség békés gyülekezéshez való jogát, a rendőrségnek is biztosítania kell, hogy ezt a jogot valóban szabadon, a menetet ellenző csoportok zaklatásától és erőszakos cselekedeteitől védve gyakorolhassák. Mivel a Meleg Büszkeség Menete valószínűsíthetően ellentüntetők célpontjává válhat, ezért a rendfenntartóknak hatékony biztonsági intézkedéseket kell életbe léptetni a résztvevők érdekében a Menet alatt és az azzal kapcsolatos mindenféle rendezvények közben is.
A Menetről a bejelentést a szervezők április 3-án tették meg, a tiltó rendőrségi határozatot pedig április 6-án kapták kézhez. A tiltó határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel folyamodtak a Fővárosi Törvényszékhez.
A rendőrségi határozat a közlekedés állítólagos ellehetetlenítésére hivatkozva tiltotta meg a menetet. A Gyülekezési törvény 2004. május-i megváltozása óta, a 8§ (1.) szerint a rendőrség kizárólag abban az esetben tilthatja meg a bejelentett rendezvényt (a bejelentéstől számított 48 órán belül), ha annak „megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. A Törvényszék döntése értelmében a BRFK határozata csak a közlekedés elnehezedését tudta alátámasztani, azt nem, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A Törvényszék azt is megállapította, hogy a rendőrségnek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy a rendezvényen részt nem vevők és a részt vennni szándékozók jogát összevesse. A végzés azt is megjegyzi, „hogy a rendőrség a szóban forgó eljárással érintett rendezvénnyel azonos helyszínű, útvonalú rendezvények megtartását korábban tudomásul vette.”
A szabad gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogot számos nemzetközi emberi jogi szerződés garantálja, amelyeknek Magyarország is részese. Biztosítja ezeket a jogokat többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 21. cikke, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikke is. Ezen jogok ugyan korlátozhatóak - azonban csak kivételes esetben és csak meghatározott ideig, mások jogainak védelmében, illetve a közbiztonság, közrend fenntartása vagy közegészségügyi és közerkölcsi célok miatt, de kizárólag akkor, ha a korlátozás arányos és kifejezetten szükséges ezen célok eléréséhez, és összhangban áll a nemzetközi emberi jogi szabályozással.
