Megváltoztatnák a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozást civil szervezetek
2012. március 11. vasárnap, 10:19
belföldA gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformját javasolta az új büntető törvénykönyv (Btk.) társadalmi vitájának keretében öt civil szervezet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) eljuttatott közös véleményében. Az állásfoglalásról az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatta közleményben csütörtökön az MTI-t.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene megneveznie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták a vitára bocsátott Btk.-tervezetnek azt a pontját is, amely megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét, ez - mint írták - "még a hatályos szabályozáshoz képest is visszalépés".
Javaslatot tettek továbbá a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény meghatározásának javítására és arra, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket általános jelleggel súlyosabban büntessék.
A civil szervezetek 2012 elején kezdték el a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hazai szabályozás problémáit feltáró kutatásukat. Megosztották egymással a jogi szabályozással és annak alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikat, feldolgozták a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, valamint áttekintették a nemzetközi ajánlásokat és a jó gyakorlatokat - olvasható a közleményben. Hozzátették: a héten írásban juttatták el javaslataikat a KIM-nek, ahol jelenleg tart az új Btk. kodifikációja.
Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kevés esetben indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, holott a rasszista, homofób, antiszemita támadások nagyon gyakoriak. Kutatásaik azt mutatják, hogy a hatóságok gyakran csak az enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak eljárást - fűzte hozzá.
Udvari Márton, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa szerint a probléma egy része abból származik, hogy a hatóságok nem alkalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó tényállásokat, továbbá magával a jogszabállyal is komoly gondok vannak.
Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának vezetője kiemelte: gyakori, hogy a tulajdonos védett csoporthoz tartozása miatt annak vagyontárgyában tesznek kárt, az ilyen eseteket azonban a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként.
A civilek szerint pontosítani kell a gyűlölet-bűncselekmények által védett csoportok körét is. Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa úgy fogalmazott a közleményben, hogy "a hatályos szabályozás egyszerre hiányos és túl tág: míg ma akár a focidrukkerek közötti összecsapások is gyűlölet-bűncselekménynek minősülnek, a jelenlegi jogszabály nem nevesíti a szexuális irányultság, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti csoportok védelmét".
Az Amnesty International Magyarország képviseletében Átol Dorottya azt emelte ki, hogy fontosnak tartották a nemzetközi ajánlások beépítését a javaslatukba. A probléma súlyát jelzi, hogy a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Magyarország több ajánlást kapott az ENSZ-től - közölte, hozzáfűzve: ezeket a kormány 2011 tavaszán elfogadta.
A büntetőkódex reformja lehetőség a kormánynak, hogy megkezdje vállalásai teljesítését és megoldja a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási problémákat - hangsúlyozta Átol Dorottya.
MTI
