Jennifer Beals: Az interjú

2010. március 17. szerda, 18:50

Hírek - Bulvár

Jennifer Beals, a Tökéletesség megtestesítője, ebben az interjúban fotós projektjéről, a The L Word könyvről, Obama-ból való kiábrándulásáról, a Johnny Weir botrányról, a sorozatból esetlegesen készülő filmről, a TiBette jelenségről, a hollywoodi rejtőzködő színészekről és arról beszél, hogy mitől is néz ki olyan hihetetlenül jól.

Mint már mindannyian tudjátok, Jennifer Beals a tökéletes nő. Nagyon szép, tehetséges, tökéletes alakját a zöldségdiétának, a jógának és a maratoni mennyiségű endorfinnak köszönheti. Amikor nem maratoni távokat fut, vagy éppen nem édesanyja gyermekének vagy nem szerepel valamilyen filmben (legutóbb az Eli Könyvében láthattuk, és a tv-ben a Lie to Me és a The L Word című sorozatokban), akkor éppen fotós szenvedélyének hódol. Jennifer, aki középiskolás kora óta megszállott fotós, minden egyes alkalommal, amikor olyan projekten dolgozik, ami különösen közel áll a szívéhez - előkapja a fényképezőgépét a forgatás helyszínén. Az így készült képekből összeállított könyvvel lepi meg a forgatás végeztével színésztársait és a film készítőit.

Mivel az évek során a The L Word sorozat soha nem látott népszerűségre tett szert és aktív rajongóklub szerveződött köré, ezért Jennifer úgy döntött, hogy a The L Word forgatásán készült képeket a rajongók számára is elérhetővé teszi. A 400 darab, eddig soha nem látott fotót tartalmazó könyv mélyebb betekintést ad a sorozat mindennapjaiba, melyet a többi szereplő kommentárja, a forgatókönyvből kiragadott részletek és a készítéssel kapcsolatos feljegyzések színesítenek még jobban.

A könyv eladásából származó bevétel három alapítvány között kerül felosztásra: a The Matthew Shepard Foundation, a Mia Kirshner által létrehozott I Live Here szervezet projektje és a The Pablove Foundation között.

Immár hat éve kísértem figyelemmel megszállottan a sorozatot, így hát rengeteg kérdésem volt Jennifer-hez (vagy Porter Dékánhoz, ahogyan ti is ismerhetitek a filmből).

Obama-ból való kiábrándulásáról, a Johnny Weir botrányról, a sorozatból esetlegesen készülő filmről, a TiBette jelenségről, a hollywoodi rejtőzködő színészekről és arról beszélgettünk, hogy mitől is néz ki olyan hihetetlenül jól.

A The L Word könyvről...

Mi volt a többiek reakciója, amikor tudomást szereztek róla, hogy a forgatáson készült képekből egy The L Word fotókönyvet szeretnél kiadni?

Ó, nagyon lelkesek voltak! Mindenkihez külön odamentem, megmutogattam nekik a róluk készült képeket és együtt választottuk ki a képeket valamint a hozzájuk tartozó szövegeket és elmondtam nekik, hogy ha bármit szeretnének hozzátenni, elmondani a könyvben, akkor csak küldjék el nekem és én belerakom a könyvbe. Kezdetnek mindenkinek adtam egy sor kérdést, de úgy tűnt, a fotók már önmagukban is elegendőek voltak, hogy a többiek visszaemlékezzenek a forgatás különleges momentumaira.

Volt valaki olyan, akit különösen fellelkesített az ötlet?

Mindenki lelkes volt, tényleg...Mia, Kate, Leisha...és Laurel külön írt nekem, mivel nagyon lelkes volt, különösen most, hogy az utolsó simítások is megtörténtek és immár a kész könyvet láthatták. Mindannyian odavoltak, hiszen mindez az ő történetük, róluk szól! Ez egy családi album.

Van kedvenc képed a könyvből?

Több is van! Az egyiken, amelyet különösen szeretek, Laurel látható nagy hassal, terhessége utolsó napjaiban, néhány nappal a szülés előtt, és ennek számomra különleges jelentősége van. Nagyon szép időszak volt mind a sorozat, mind az ő számra, mind számomra - mindannyiunknak. Mindannyiunknak nagy jelentőséggel bírt az az időszak. nagyon szeretem még a Vanity Fair Leisha-ról és Kate-ről készített fotósorozatát. Azokat is nagyon szeretem, ahol mindannyian láthatóak vagyunk. Néha ösztönzőleg hat. Néha vannak olyan képek, amiknek nem, mint fotónak van jelentőségük, hanem mint egy olyan dokumentumnak, ami érzelmi többletet ad a történethez.

Kivel szoktál rendszeresen beszélni a többiek közül?

Mindenkivel sokat beszélek, tényleg. Rachel (Shelley) és én sokat e-mailezünk, meg persze Pam-mel (Gier) és Alex-szel (Hedison). És, mindig hallok valamit Laurel-ről (Holloman). Hihetetlenül szenzációsnak tartottam a festményeit! (Laurel egy alapítvány javára rendezett aukción bocsátotta áruba saját maga által készített festményeit). Valami ilyesfajta reakcióm volt: Istenem, nézzétek, milyen képeket festett!

Szenzációs! Mia-val (Kirshner) is állandóan beszélünk, és éppen most hallottam híreket Kate-ről (Moennig) is. Mindenki kapcsolatban van a másikkal.

Lesz-e The L Word mozifilm...

Van valamilyen új hír a The L Word mozifilmről, ha lesz egyáltalán ilyen?

Ilene-nal kellene ez ügyben beszélni, én nem tudom...

Ha készül film, te milyen helyszínen szeretnéd, hogy folytassa a sorozatot?

Szerintem Tina és Bette körül lehetne már egy kis nyugalom. Mondjuk New York-ban.

A többieket érdekli a mozifilm ötlete?

Oh, igen, mindenkit érdekel, de vannak jelenleg folyamatban lévő dolgaink és ahhoz, hogy egy ilyen nagy volumenű dologba belevágjunk, mindenkinek jelentősen át kell szerveznie az elfoglaltságait, érdekes lesz hogyan sikerül majd mindez, ha összejön.

A The L Word könyvben te és Kate Moennig a sorozat záró epizódjáról, a "Six Feet Under"-ról beszéltek. Te személy szerint szeretted volna, ha a sorozat szereplőinek élete és története úgy érjen véget, mint ahogy a "Six Feet Under" epizód véget ért?

Hát, nekem tetszett ahogy a "Six Feet Under" epizód véget ért. Soha még csak hasonlót sem láttam tv-ben. Fenomenális volt. Mert hiszen a sorozat folyamán a néző egy-egy szereplővel azonosult, vált a kedvencévé, különálló személyekként, s aztán hirtelen minden egyetlen összefüggő egésszé áll össze. Nem csak az egyes szereplők élete, hanem az is, hogy hogyan kapcsolódik szorosan össze az egyéni életük a családdal és a barátokkal, hogyan válik a részek összegévé, egyetlen egésszé, és ez mély értelmű és megindító.

Szívesen megnéznéd a Showtime-on Ilene új valóságshow-ját?

Szeretném otthon meglátogatni Ilene-t és nála megnézni! Jó lenne a többiekkel együtt megnézni, szerintem nagy móka lenne!

Milyen bölcsességgel gazdagította a The L Word-öt

Ha lett volna lehetőséged rá, szívesen megírtál volna egy epizódot?

Nem... (nevet). Senki nem akarta volna, hogy én egy epizódot megírjak, nem lett volna jó ötlet!

Van kedvenc részed vagy történeted a sorozatból?

Számomra, a 607. rész ("Last Couple Standing, the dance marathon) volt a legkedvesebb. Az ünneplés miatt, együtt volt a teljes szereplőgárda abban a táncos részben, melyet Rose Troche rendezett, az egész arról szólt, hogy mindenki együtt van és ünnepel. Látni, hogyan teszik a többiek a dolgukat, látni azt, hogy ezek által az emberek által létrehozott különleges dolognak mi is a részei és részesei lehettünk, izgalmas dolog volt. Ez volt a kedvenc epizódom.

Volt valami olyan ötlet a történettel vagy a cselekménnyel kapcsolatban, amit te tettél le az asztalra, a te nevedhez fűződik? (leszámítva azt a tényt, hogy Bette félvér)

Az én ötleteim legfeljebb még jobban megkavarták a dolgokat. Szerettem amikor Ilene meglepett az újabb és újabb ötleteivel, sokkal inkább, mint hogy én erőltessem rá a képzeletemből kipattant ötleteket. Szerettem látni milyen ötletekkel állt elő, én esetleg csavartam egy kicsit rajta a sajátjaimmal, de ez a cselekményen jelentősen nem változtatott. Miután láttam Marlee-t (Matlin) a "Dancing with the Stars" műsorban táncolni, viccesen megjegyeztem, hogy kellene a The Planet-ben csinálni egy táncos epizódot és ....(607).

Egy korábbi interjúban említetted, hogy kiálltál Bette döntése mellett, amikor az egyik epizódban Bette nem volt hajlandó megcsókolni Dana Delaney szenátort, s ilyen módon befolyásoltad a történetet. Volt még más hasonló eset, amikor te, mint magánember véleménye ellentmondott befolyásolta a filmbeli karakter, Bette döntését?

Vicces, de olyan sok ilyen helyzet volt, hogy szerintem fel sem tudnám sorolni őket. Nagyon sok olyan jelenet volt, amelyben nem is szerepel Angelica, Bette és Tina kislánya és Laurel és én csak értetlenül néztünk egymásra (nevetve)...Nem is látják a nézők a kislányunkat! Hogy lehetséges ez? (nevet) És lám, Angelica is bekerült a jelenetbe.

A TiBette jelenségről

Szerinted miért inspirált Bette és Tina sokkal több rajongót, mint a többi pár a sorozatból?

Te jó ég, nem tudom...Te mit gondolsz, miért?

Hát, én azt hiszem, hogy az emberek azonosulni tudtak azzal az érzelmi kötődéssel, ami köztük megvolt. És ők voltak a legkevésbé félelmetes karakterek, főleg ha összehasonlítjuk őket Shane-nel, aki mivel szexuális orientációját nyíltan, mindenki orra előtt felvállalta, sok embert kényelmetlen helyzetbe hozhatott.

Igaz, látod, ez a megállapítás számomra is csábítóan hangzik...Ez tényleg rejtély, az Univerzum egyik rejtélye. Nem tudom...de hálás vagyok az ötletért!

Kielégítőnek tartod azt, ahogyan a sorozat Bette félvér származását ábrázolta?

Szerintem többet is tehettünk volna ebben a kérdésben, de örülök, hogy egyáltalán valamilyen formában előtérbe került. Természetesen, sok olyan dolog lett volna, amit érinthettünk volna, de sok szereplő volt a sorozatban és sok különféle történet, amit szintén ki kellett bontani, így hát megtettük, amit a lehetőségek engedtek...De örülök neki, hogy tettünk valamit ebben az ügyben.

Obama-ról és a jelenlegi eseményekről...

Mi a véleményed Obama-ról?

Meg kell, mondjam, ami az LGBT közösséget illeti, eléggé csalódott vagyok. Őszintén mondom, csalódtam. Nem tudom, mit tett. Aktívan kampányoltam mellette és az engem jól ismerő emberek próbálnak csitítani "légy türelmes...légy türelmes...", így hát remélem, hogy pozitív dolgok fognak történni. Egy bizonyos ponton, azt hiszem, hogy csak várni kell és tudom, hogy van még sok ötlet a tarsolyában, és értem is - de attól még én nagyonis csalódott vagyok ebben a kérdésben.

Mivel Vancouver-ben élsz, biztos vagyok benne, hogy figyelemmel kísérted a Téli Olimpiai Játékokat. Van valamilyen észrevételed a Johnny Weir botránnyal kapcsolatban? (A 2010-es Olimpiai játékokon részt vett műkorcsolyázót, sokak szerint, azért pontozták le a bírák, mert túlzottan kihívóan színpompás volt az öltözéke. A közvetítést vezető kommentátorok sem voltak mentesek a burkolt homofób célzásoktól.)

Teljesen megdöbbentem. Tudod, idén láttam őt életemben először korcsolyázni, azelőtt nem tudtam róla semmit, és néztem ahogy korcsolyázik. Olyan fantasztikusnak és tökéletesnek találtam és tényleg úgy gondolom, hogy nem a teljesítményével összhangban pontozták. Valahogy úgy érzem, hogy a megjelenése miatt így büntették, de biztos vagyok benne, hogy ő a továbbiakban is ilyen eredeti módon fogja kifejezni magát. Őszintén mondom, hogy bámulatosnak tartom és egy nap nagyon szeretnék majd találkozni személyesen is vele! Az, ahogyan vele bántak, felháborító volt, mintha a múlt századba csöppentünk volna. Tényleg szégyellhetnék magukat azok a bírák.

A legjobb az volt, amikor a Poker Face-re korcsolyázott.

Igen, nagyon tetszett. Csodálatos volt...Egy kicsit tetszik is a fickó.

A hollywoodi rejtőzködő színészekről...

Szerinted miért van még olyan sok színész és színésznő Hollywoodban, aki nem vállalja nyíltan másságát?

A félelem miatt. Azt hiszem, mert félnek.

Szerinted fontos a színészek és színésznők számára, hogy nyíltan vállalják szexuális orientációjukat?

Úgy gondolom az a fontos, hogy olyan döntést hozzanak, amely számukra a legjobb...De azt hiszem, hogy azért rejtőzködnek még mindig, mert félnek, és remélem, hogy egy nap ez a félelem elmúlik majd.

Ha homoszexuális lennél, felvállalnád nyilvánosan magadat?

Valószínűleg, igen, őszintén mondom. Azt hiszem, meg kellene tennem, de nem tudnám megmondani, hogy hogyan érezném magam... És ez olyan sok mindentől függ, nem csak a szexuális orientációtól, de függ attól is, hogy milyen társadalmi rétegből jön az ember, mennyi pénze van, nem igaz? Mert sok színész úgy érzi, hogy nem teheti meg, hogy felvállalja önmagát. Meg kell küzdeniük a munkákért, "ó, szükségem van erre a munkára" - és nem tehetik meg, hogy felfedjék önmagukat. Ha pénzügyileg nem függessz senkitől, akkor mindenkitől függetlenül bármit megtehetsz.

A családról...

Hogyan változtatta meg az életszemléletedet, hogy 40-es éveidben lettél anya?

Minden olyan újnak tűnik, és sokkal jobban értékelem, ha aludni tudok.

A családod nézte valaha is a sorozatot?

Az anyukám néha nézte. Nem egy nagy tv néző, de néha megnézte...

Saját tökéletességéről...

Nekem mindig olyan éterinek és Zen-szerűnek tűnsz. Mindig ilyen összeszedett és összpontosított voltál?

Meditálok és jógázom, ami sokat segít. Igazából amikor fiatalabb voltam, sokkal földhözragadtabb voltam bizonyos értelemben. Sokkal nyugodtabb voltam, akkoriban. Ezen azt értem, hogy néha elvesztem a türelmemet és történt is ilyesmi a hatodik évad végén, melyről említést is teszek a könyvben. Mindenki beszél arról, hogyan vészelte át a hatodik évad forgatását. Amennyire mindenki hálás volt, hogy a sorozat részese lehet, mélyen, túláradóan hálás, hogy a sorozatban szerepelhet, ugyanúgy mindenkinek megvoltak az nemtetszései is a hatodik évaddal kapcsolatban, mely mindenkinek más okból adódott. Lehet, hogy ez azért volt így, mert az emberek tudták, hogy a sorozat itt a végéhez ér és véget ér az a dolog, mely oly sokat jelentett számukra. És akkor ott vannak az egyes szereplők történetfonalai, melyekkel esetleg nem értettél egyet, vagy azzal, ahogyan a sorozat ábrázolta őket. Nem vagyok mindig igazán nyugodt, de megpróbálom elérni, hogy ne sodorjanak magukkal a rövid életű, tünékeny dolgok.

Beszéljünk kicsit az edzéstervedről.

Hát, ez az adott naptól függ, de az utóbbi időben 30 percet úszom és aztán futni megyek vagy jógázom, vagy levezetésképpen kisebb súlyokat emelgetek vagy kondigépezek.

Mit olvasol mostanában, kik a kedvenc szerzőid?

Éppen most fejeztem be - és ez most nagyon "komolyan" fog hangzani (nevet) - ezt a nagyszerű Viktor Frankl könyvet, az Az emberi élet értelmének keresését, melyet egy barátomtól kaptam, éppen mikor az A Night for Dying Tiger című filmet forgattuk (melyben Lauren Lee Smith játsza Lara Perkins-t, a Soup Chef-et). Ez egy független film és egy nagyon szétzilált, működésképtelen családról szól. Az egyik barátommal a forgatás helyszínén beszélgettünk éppen, s ő ajánlotta ezt a könyvet, így aztán fogtam magam, elugrottam és megvettem és nagyon érdekesnek bizonyult. Egyes részeit többször is újraolvastam, nagyon magával ragadott ez a könyv.

Az egyik kedvenc szerzőm Walt Whitman, ez biztos. Újra és újra és újra elolvasom a Leaves of Grass-t. (Fűszálak : Walt Whitman versei. Budapest: Európa, 1992. - szerk.)

Milyen zenét hallgatsz mostanában?

Orrvérzésig tudom hallgatni a Dixie Chicks-et. (Meg kell, említsem, hogy várhatóan új albummal jelentkeznek, mivel elég régóta hallgatnak.) Tudom, hogy a férfjem már unja, hogy állandóan ugyanazt hallgatom. Sokat hallgatok mostanában David Gray-t, és nagy Joni Mitchell rajongó vagyok.

A fotózásról...

Azt hallottam, hogy jobban szeretsz hagyományos módon filmmel fotózni, mint digitális géppel, miért van ez?

A hagyományos film bizonyos mértékben olyan meglepetéseket tartogat, melyeket a digitális nem. A film egy olyan számunkra ismeretlen folyamat, azt sem tudjuk, hol jön létre. Azt nem tudjuk pontosan, hogy mennyi idős az a film, azok a konkrét kémiai anyagok, melyek azon a tekercs filmen találhatóak. Szeretem a meglepetéseket, melyeket tartogat. És, biztos vagyok benne, hogy valahol valakinek van egy olyan digitális gépe, amelyről az illető pontosan tudja, hogy melyik funkció pontosan hogyan is működik, de én szeretem a várakozást (a film előhívásánál).

Egy bizonyos típusú gépet használsz?

Ó, dehogy, több gépem is van! Van egy Mamiya 67-em, ez nagyon jó, egy Rolleiflex 2.25, egy Leica M8.2. Tudom, hogy valószínűleg egyetlen mellett kellene kikössek és annak a használatát kellene igazán jól megtanuljam, de szeretek egyszerre több típust használni.

Említetted, hogy éppen most fejezted be az A Night for Dying Tigers forgatását. Van kilátásban más egyéb projekt?

Nem igazán, úgy értem, hogy vannak folyamatban különféle dolgok, de még semmi konkrét. Tényleg, igazából szükségem lenne egy kis pihenőre ez után a film után. Ez egy kész bolondokháza volt, s most egy kis pihenésre vágyom.