Köszi Eni, én minden infónak örülök!
Cinna , tapasztalatból tudom, hogy milyen nehéz a mindennapokban nekünk, de a türelem és a kitartás, hidd el, meghozza majd a gyümölcsét.
Nekem már több,mint egy éve megvannak a szakvéleményeim, mégis a mai napig hrt és női név nélkül élem az életem.
A munkahelyemen férfi névval, pasiként dolgozom, amitől nap, mint nap fel áll a nem létező szőr a hátamon, de megteszem, mert csak így tudok pénzt spórolni a műtétekre és a hrt-.re.
Tudom, sok ts nem tudná azt megtenni, amit én, hogy összeköti a haját, lemossa a sminkjét és elmegy férfiként dolgozni, így érvényesülni a mindennapokban, de én így tudok majd egyről a kettőre jutni.
Nem tudom meddig kell még így tennem, és azt sem, hogy meddig lehet ezt lekileg és érzelmileg bírni, de egynlőre kitartok, mert tudom, hogy a célegynesben vagyok, látom a fényt az alagút végén.
Mindezt azért írom, hogy Neked, és mindenki másnak erőt küldjek és kitartást kívánjak.
Az is fontos, hogy ne akarjunk mindent egyszerre.
A hormonháztartásba való belenyúlás szerintem is, mint ahogy a többiek is írták többször, több helyen, orvosi felügyelet nélkül butaság, felelőtlenség és veszélyes.
Én is megtehetném, hogy feketén szerezzek be ezt, azt, és tömjem magam vele, de nekem fontos a családom miatt az, hogy minél tovább egészséges és jó életet élhessek.
Még akkor is, ha ez még több kitartást és türelmet kíván tőlem ismét.
Szóval picit türelmesebben, nyugodtabban álljatok a témához, tudom, hogy egy életünk van, de nem mindegy, mikor ér véget és az sem, hogy hogyan.
Főleg nem, ha az igazi énünk, az , amit valóban magunkénak érezhetünk még előttünk van.
Nem kioktatás, csupán vélemény és együttérzés.
Köszi mindenkinek a sok hasznos infót eddig és ezután is.
Szerintem bántanak minket önhibánkon kívül eleget, elegen.
Legyen itt béke és segítsük egymást, ahol csak tudjuk.
Szeretettel: Szabina.