@DeadGirl: a pszichiátriai és a pszichológiai ellátás - bizonyos feltételek esetén - minden állampolgárnak jár hazánkban, életkortól függetlenül. Ennek azonban a kényszerzubbonytól és a felelősségteljes betegéletút-követésig sok verziója elérhető, és egyáltalán nem biztos, hogy a megfelelőt találja meg mindenki. Nekem az jött le az eddigi olvasmányaimból, hogy 18 év alatt szakvéleményt nem szoktak(!) adni, de nem nagyon értem, hogy miért: a büntetőjogi felelősség kérdése szvsz nem hat ki az egyén pszichéjére, ergó nem lesz valaki érettebb személy csak attól, hogy nagykorúvá vált. És meglepne, ha egy lélekgyógyász nem tudná eldönteni valakiről, hogy mennyire felnőtt.
Inkább a saját presztízsüket védik azzal, hogy nem adják ki 18 év alatt, nehogy valami baj legyen, és ők feleljenek érte a törvény előtt(?).
----
Kevéske jogi tanulmányaim alapján úgy látom, hogy önmagában az, hogy valaki kiskorú vagy fiatalkorú, önmagában nem kéne, hogy kizárja a nem- és névváltoztatás bármelyik lépését, pusztán arról van szó, hogy a törvényes képviselőnek (gyk. anyukának és apukának) is alá kell írnia, nyilatkoznia kell stb. De lehet, hogy ez egy olyan speciális joghelyzet, ahol az egyén csak és kizárólag önmaga járhat el, a törvényes képviselője útján nem (gondnokolt személy esete?).
Azt hiszem, érdemes lenne egy ilyen területen jártas, nem homofób(!) jogászt megkérdezni, és az ő jogi támogatásával menni a szakvéleményekért, ha más megoldás nincs.