Tőlem eddig minden doki csak egyszer kérte a szakvéleményt.
Amikor az éppen aktuális nevű minisztériumba elküldöd, akkor érdemes előtte lemásoltatni magadnak, mert nem biztos, hogy visszaküldik. (Sőt!) Másik: a szakvélemény tudomásom szerint nem évül el, hiszen sem a transzszexualizmus, sem a vizsgálati módszerek nem azok a fajták, amik életkorhoz kötődnének (illetve egy adott életkor alatt nem akarják diagnosztizálni, de ha egyszer leírták, akkor valszeg nem nősz már ki belőle.
) Az pedig, hogy a világ folyásában hirtelen akkora változás állna be, hogy mondjuk kitalálnak hozzá formanyomtatványt és onnantól kezdve csak azt szabad és lehet használni: ezzel kapcsolatban nem hiszem, hogy lenne félnivalónk.
Ami viszont elgondolkodtató: a szakvélemény általában szokta tartalmazni az életkorod, végzettséged alapján megítélhető állapotodat (pl. az életkornak megfelelő szellemi értelem, a lelki egyensúlyodra is utal), illetve pl. nekem benne van, hogy van-e párkapcsolatom, kivel élek, hol tanulok és/vagy dolgozok, ilyenek. Pár év alatt ezek gyökeresen változhatnak, úgyhogy szvsz érdemes vagy minél előbb letudni ezt az egészet, vagy a minisztériumnak írt levélben utalni ezekre a változásokra. (Hiszen alapvetően te egy levelet írsz, amihez csatolod a szakvéleményeket, mint mellékleteket; hiába egy oldal a levél maga és három-négy a szakvélemény terjedelme, a tulajdonképpeni tárgy. Formailag sztem az csak melléklet.)