Patty írta::Hello Patty! Nagyon nem ilyen a munkám,de mindig is tetszett a villamosvezetés kivülről,biztos király lehet.

Tündéri anyukád lehet Hmm,nem sok szülő áll így hozzá.

Hmm anyucija irigylésreméltó.Én csak úgy lehettem önmagam,hogy szakítottam a múltammal és a családdal,rokonokkal.Nem is tudják,hogy sok éve fiúk van,teljesen megszakadt a kapcsolat.A napokban hasított belém a szörnyű gondolat,hogy neadjisten,ha valamelyik szülőm meghalna és egyáltalán gondolnának rám,akkor mint lányától búcsuztatnának,mert nem tudnak semmit.Mindegy inkább elhesegetem a gondolatot,mert mindkét szempontból szörnyű.

Kizárólag a TV-ben láttam olyan szülőket akikk zökkenőmentesen fogadják ezt és olyan nemüként kezelnek ahogyan kell.
Idővel javul ez a helyzet,de sok fájdalmat okoznak mire belerázódnak a szerepükbe.

xtrevor, csak nem nemmondtad el nekik? vagy rosszul fogadták?

amúgy én attól félek, hogy csak kamu az egész és nem akar megbántani.... ennyire jól ehhez állni... és ecsetelni azt, hogy mindig is olyan fiús voltam, nekem érdekes. persze igaz, de akkoris.
nagy bennem a dilemma.

tv-ben, kibeszélőshowban meg effélékben?
(csakmert ha nincs semmi gondod, akkor is szerepelhetsz ha nagyon nincs ember, jót fizetnek egy-egy hazugságért.
egyszer engem is meg akartak fűzni...
ugyhogy nem lehet tudni mi igaz, és mi nem, minden előfordulhat....)

Nekem Anyával nagy szerencsém van, elfogadott, úgy ahogy vagyok, segít, támogat.
Csak egy kicsit szigorú.. Pl. ha elfelejtek mosogatni, mindig rámszól:
"Fiam, egy nő tanuljon meg mosogatni!"
De azért jó fej, én szeretem őt!

Dahlia írta::Azért ez aranyos dolog.
Dahlia te hol tartasz?

Szia andreas!
Én már hosszú évek óta nőként élek, a két szakvéleményem (Gertrúd & Simon) már meg van, és most készülök beadni a minisztériumba a név és nemváltoztatási kérelmet.

Jah, és május óta szedem a hormonokat is..

Az tök jó.
Te hogyan vélekedsz Simonról?Én helyette Tolnainál voltam,mert Simiről nem sok jót hallottam.
Hormonok hatnak ahogy szeretnéd?

Velem Simon tök korrekt volt, beszélgettünk pár órát, és másnap be kellett mennem a klinikára, ahol még beszélgettünk kicsit, és már írta is a szakvélemént.
Hááát.. a hormonok hatnak megfelelően, bár a cickóim kicsik (még) de szerintem szépek...

'Hello Patty! Nagyon nem ilyen a munkám,de mindig is tetszett a villamosvezetés kivülről,biztos király lehet.'

Az is. Én nagyon szeretem csinálni. Ez az első munkám, amit szívesen csinálok már több éve. Ráadásul a munkámat is megtarthattam a nemváltás során. Úgyhogy több szempontból is meg vagyok elégedve. Na jó, vannak gondok bent, de eddig még mindig megoldódtak.

A szüleimmel én nem vagyok annyira szerencsés sajnos.

Simon dokibá helyett én is a Tolnai dokinőt választottam a "híre" miatt. De szerintem nagyon jól döntöttem, a dokinő nagyon kedves és jó fej. Magánjellegű gondjaimban is segített amikor külön felkerestem. Csak ajánlhatom!

Bárki aki szeretné átoperáltathatja magát?
Teszem fel,ha holnaptól fiú szeretnék lenni nekem is lehetne?

kattant írta::Szióka Kattant!

A nemváltoztatáshoz igazságügyi szakértők szakvéleménye szükséges akik megállapítják hogy nem a testednek megfelelő aggyal rendelkezel, a természet megtréfált.
A nemváltáshoz nem szükséges operáció.

Úgy képzeltem mint a plasztikáztatást,lé és elhatározás kérdéseként.

kattant írta::Nemet váltani nem ugyanaz,vissza nem fordítható folymatnak mondják azért nem játszadozhat vele bárki.

Kattant érdekelt vagy, vagy kivi?

Kcicu írta::Kiváncsi leszbikus vagyok..

Sziasztok!

Bocsi, hogy sokáig nem írtam, csak mostanság nincs túl sok időm, meg energiám. Mondjuk egyszer próbáltam írni már, csak mikor megírtam a kisregényem és rányomtam a küldésgombra kiírta, hogy jelentkezzek be....pedig azzal kezdtem hogy bejelentkeztem. Mondanom sem kell amit írtam elveszett.

Na kis bevezető után mesélek az elmúlt időszakról is kicsit
Igazából semmi jó nem történt, bár megvannak az új terveim. Volt a nővéremmel egy beszélgetésem és abban állapodtunk meg, hogy idén eljárok egy pszichologushoz és ha jövőre még mindig ezt szeretném, ő mindenben támogat. Én belementem, mert nagyon fontos számomra, sajnos azt nem veszik észre, hogy közben minden nap egy szenvedés. Nem tudják, vagy nem hiszik el, hogy mindig ezen jár az ember lányának az esze. Bár merre nézek, mindig az jut eszembe, hogy de lennék annak a nőnek a helyében, vagy de el mennék én is shopingolni.
Sajnos nővérem nem hitte el nekem, hogy nem minden transzi boldogtalan, magányos és elfogadható, sőt helyes nő is lehet belőlem.
Azóta, persze egy szó sem esett semmiről, néha olyan érzésem van, hogy azt hiszik, ha nem beszélünk róla, akkor elmúlik. De a lényeg, hogy szeretnek azért és bármi is lesz, ez nem fog változni. Ettől függetlenűl úgy érzem, hogy szerencsés vagyok, hogy ilyen családom van...persze a többi rokonom még kérdéses lesz.

De valahogy majd csak kibírom, meg addigra remélhetőleg elegendő pénz félre tudok tenni, hogy az anyagi részével túl nagy gondom ne legyen, ha ne agy isten kirúgnak, mikor már látható jelei is lesznek a hormonoknak (legalább az alap dolgokhoz). Talán 1-1,5 év alatt még kellő szakmai gyakorlatra is szert tehetek és akkor elképzelhető, hogy valahol külföldön folytatom majd az életem, persze már nőként.

Mindenesetre nagyon várom már, hogy elkezdhessem...hát még a végét.

hmm: Tényleg szuper anyud van, örülök, hogy ilyen simán ment

és már megint egy kisregény...