"TSO-ról én azért jöttem el, mert nem tetszett moderálási stílus, vagyis, ha nem tetszik a hozzászólásom, vagy egy "vitába" már nem tudott mit reagálni, törölte a hozzászólásom és még ki is tiltottak. Ez számomra elég rosszul esett, mert így ha valaki elolvassa, nem azt gondolhatja, hogy káromkodtam, vagy nem a fórumra való dolgot írtam és ez minősít engem."

Detto

plusz, szerintem mert valaki másképp gondolkodik, mint ők, másképp csinálja az utat, azzal semmivel sem kevesebb, mint ők, sőt...
és ezért lehülyézni valakit, önmaguk minősítése

na más téma?

Kedves Armin köszönjük szépen a bókot!

Patty! Tamira már nyilatkozott ezügyben,de te még nem.
Hogy állsz a társkereséshez?Próbálkozol?Milyen sikerrel?

Én nem próbálkozom. Mondjuk az volt a terv, hogy még ráér a társkeresés.
De aztán csak eltalált Kupidó nyila. Vagyis én már társra találtam.

Én is a jó Istennek hála, mindenkinek azt tudom mondani, aki most keresgél, hogy nem feladni, én például abszolút szerelemközpontú voltam mindig, olyan értelemben, hogy mindig tudtam, hogy nekem szerelem kell, rajtam az rengeteget segítene, mindennél jobban vágytam rá, de 20. szülinapom előttig (mikor megismertem a párom), egyszerűen nem tudtam szerelmes lenni senkibe. Rengeteg találkozás, nagyon sok kellemes csalódás is, de szerelem nem. Márpedig én azt az "első látásra" típusú dolgot kerestem, néhányan meg is mondták, hogy szerintük én túl idealista vagyok... hát, lehet, hogy igazuk van, de holnap leszünk 8 hónaposak a Gáborral.

Előre is gratulálok nektek!

Én is hasonlóan vagyok ezzel, nekem fontos a szerelem egy kapcsolatba, eljárhassunk randizgatni, megismerjük egymást stb. Nagyon romantikus típus vagyok

Tegnap kaptam megint egy vörös rózsát , kissé összekaptunk tegnapelőtt
De már minden rendben
Nagyon szeretem!

Mit lehet azzal kezdeni hogy amikor nevet változtattam akkor nem néztem ki,sajnos most sem tökéletesen és ezért olyan kép van a személyimben ami nem frankó és férfias most 10 évig ezzel kell mászkálnom?

andreas írta::Nem nagy ügy,ha már elégedett vagy a külsőddel elhagyod a személyid és slussz-pasz csináltatsz újat.Olyat amire büszke leszel.

Én is így tervezem. Lassan már egy éves az "első személyim".
Kicsit várok még , amíg bombacsaj leszek és véletlenül elhagyom...

kynkus írta::
Hmmm?

Sok helyen megmutattam már, de talán valaki még nem olvasta

Muszáj elmesélem mit álmodtam az este
Még sosem olt, még csak hasonló álmom se. Elmesélem nagyjából, amire emlékszem.
Egy alacsony kb160-165cm magas hosszú szőke hajú lány voltam. Emlékeim szerint elég jól néztem ki Valami épületből menekültünk többen és egy kapuhoz értünk (olyan típusú, hogy ha bedobsz pénzt akkor a 3 fém rúd fordul egyet, és kettő között átmehet az ember, kb 1méter magas). Ha jól emlékszem öten átmentünk, de a többiek nem tudtak, mert az egyik testesebb srác beszorult. Érdekes így utólag, mert lazán át lehet ugrani, persze ez egy állom, ott meg minden lehetséges. Nem emlékszem mi elöl menekülünk, de akik ott ragadtak mondták, hogy hagyjuk ott őket és meneküljünk. itt egy vágás volt mert a következő amire emlékszem az az,hogy az utcán megyünk, valami városban hatalmas házak között, amik kicsit lepusztultak voltak . A város is teljesen üres volt, mintha évek óta egy lélek sem lakná. Így sétáltunk öten, három férfi két nő (az egyik lány, mint írtam én), egy félkész épület mellett, ami körbe volt kerítve falemezekkel, amin kopott plakátok és hirdetések voltak. Elöl ment egy magas jóképű pasi, akiről kiderült valamiféle herceg. Na most jön a legjobb. Azon agyalok miközben őt követem, hogy a másik lány biztos a barátnője, mikor a pasi hirtelen megfordul és megkéri a kezem. Fura, rövid szédülés jön rám, majd igent mondok. Én is meglepődök, mikor visszaemlékezem. Tisztán él a szédülés az emlékeimben, hogy az ájulás kerülget, aztán meg hirtelen igent mondok. Következő mire emlékszem egy mesebeli táj, hatalmas fehér palota tengerparton, gyönyörű kerttel. Ott álunk ketten, ő hátulról átkarol és úgy állunk ott és nézzük a tengert. Erre az érzésre is tisztán emlékszem, olyan megnyugtató, harmonikus, örömteli és biztonságos volt. Még emlékszem, hogy rajtam egy kicsit esküvői ruhára emlékeztető ruha volt, de nem teljesen. Inkább valami régi fehér, egyrészes, abroncsos korabeli ruha. Talán Sissi című filmben látni ilyeneket, nekem most rögtön ez ugrott be.
Ekkor sajna felébredtem, de valami érdekes boldogság és nyugalom járt át. Reménykedem benne, hogy lesz még ilyen álmom. Jó érzés volt és gyakran eszembe jutott napközben is.

Nektek volt már ilyen, vagy hasonló álmotok?

Tamira írta::
Tami ez lehet előző élet/ek-ből feljövő emlékkép is. Gondoltál már rá?

Patty írta::
semmi csak szeretek itt olvasgatni jókedvem lesz tőle,attól hogy itt több a jókedv mint a rossz

kynkus írta::
aha, értem

Igen gondoltam rá...előző életemben biztos nő voltam és nagyon szerethettem és ezért akarok most is az leni

Szerintem a vágyaimról álmodtam ezt Egy része, remélem egyszer valóra is válik majd

Nekem is volt még a nagy felismerés előtt hasonló álmom,de tisztán nem emlékszem rá és nyomdafestéket nem tűrő része is volt.

Hát mindenkinek másak a vágyai, álmai...nem vagyunk egyformák
Bár biztos sokan meghallgatnák

A lényege az volt,hogy férfi vagyok,de nekem még gyorsan ki is nőtt aminek ki kellett.

Nekem van egy Pránás kolléganőm, aki megkérdezte a mesterét az esetemről. Ő azt mondta, hogy azért vagyok büntetve a TS-séggel, mert előző életemben férfi voltam és nőket erőszakoltam meg, vagy én voltam a nő és engem erőszakoltak meg. Próbáltak megutaztatni is, de egy barlangban lévő mély szakadéknál mindig elakadtunk. Állítólag ez meg a halált jelenti.
Érdekes...de majd még próbálkozunk. Lehet benne valami. Valószínűleg kevés volt az energiám, azért nem ment. Igaz, elég rossz passzban voltam akkor, rendszeresen kezelt is, aminek volt érezhető hatása, sokat javult a kedélyállapotom.