Igen, ez valóban így van, jól tudod.

Sziasztok!

Van közöttetek gyakorló keresztény?

Képzeljétek, mégis velem maradt a párom, és elfogad engem, és én is Őt. Rájöttünk, hogy akármilyenek vagyunk, akkor is szeretjük egymást, és nem akarunk egymás nélkül élni.
Szeretnénk megismerkedni hasonló sorstársakkal, akik a hitükkel együtt szeretnék folytatni az életüket a coming out és a transition után is!

Puszi,
Zsófi

Sziasztok!Szeretnék Görög katolikus esküvőt a jövendőbeli férjemmel, ha megvan a névváltásom ,illetve a kívánt külsőmmel oltár elé állni. A kérdésem a következő.... Ha újra szeretnék keresztelkedni, akkor be kell vallanom az előző nevemet? Mert gyermekkoromban már megkereszteltek a szüleim,de nyilván nem ***********-ként akarok oltár elé állni, pláne, hogy nem lehetséges (Vagy simán tagadjam le? Bár lelkiismeretes vagyok, de azért nem akarok problémát magamnak.....). Az utána lévő út, ami ezt követi, már egyenesen követné a másikat pl. elsőáldozás, hittanra járás... Esküvő előtt a paphoz járni tanításokra... Nektek mi a véleményetek és mit tehetnék?

Kedves Estella!
Bár nem vagyok pap, de elméletileg két gyakorlatilag három lehetőséged van...
1a.)Elmeséled az egész sztoridat egy papnak, aki nagyon furcsán fog rád nézni, majd kitilt az egész plébániáról és megtiltja(!), hogy te az elkövetkezendő életedben gyónni mehess.. (ha tényleg lelkiismeretes vagy, nagyon mély nyomot fog benned hagyni egy ilyen kijelentés)

1b.) Addig keresgélsz, amíg egy rendes lelkész, átírja a keresztlevedet és nagyon megértő lesz (mivel a kereszténység "lassan halad a korral", a mai állás szerint, nem fogsz ilyen papot találni, ezt borítékolom neked

2.) Letagadsz mindent, és szépen elkezdesz járni hittanra, elsőáldozol, stb.stb. ami ezzel jár. Ha nem bírsz megküzdeni a lelkiismereteddel, mert szerinted átverted az egyházat, az lebegjen a szemed előtt, hogy új név, új élet. Az új neved (éned) pedig még nem vette magára a keresztséget.

- Kétszer amúgy sem keresztelnek meg...Kivéve, ha baptista akarsz lenni, ők ugyanis felnőtt korban merülnek alá. -


Remélem hasznos voltam.

Engem kíváncsiságból érdekel csak, hogy ha csecsemő koromban megkereszteltek, de nemet váltottam, akkor elvileg mégsem vagyok megkeresztelve? Mostanában kérdezett valaki, hogy megvagyok-e keresztelve. Elgondolkoztam, hogy most hogy is van, hiszen az egyház nem ismer el minket. Most akkor meg is vagyok keresztelve meg nem is?

miron beküldte:
Ember válogattja, hogy elismer-e vagy sem. Ismerősöméket nem akarta összeadni a pap mert a nő nem volt megkeresztelve ezért 32 évesen lett megkeresztelve. Más meg összeadta volna őket enélkül is. Sajnos én keresztszülő vagyok így nem tudom, hogy nemváltás után is ott lesz-e a keresztfiam papírjai közt, hogy "keresztanya".

De igazából az számít, hogy belül mit érzel. Ha úgy érzed miron, hogy keresztény vagy akkor az ha meg nem akkor nem. Én is megvagyok keresztelve de inkább az ateizmus felé hajlok.

Lehet, hogy emiatt sokan meg fognak vetni és akár haragudnak majd rám. Az alapvetően egyenlőségpárti, szabadelvű és mérsékelt liberális világnézetemmel nyugodt szívvel ülök be rendszeresen római katolikus és református templomokba az esti hat órási Istentiszteletekre. A kutya se néz ki onnan. Szívem joga gyakorolni a hitemet és jól érzem magam így.

Köszönöm! Akkor szerintem a másodikat fogom választani! Kellemes hétvégét:)!