Hali,

Kíváncsi vagyok van e a fórumon más is aki nem-bináris neműként azonosítja magát

Én a maszkulin androgün címkét érzem legkényelmesebbnek magamra, de eddig csak elvétve találkoztam nem-bináris magyarokkal, ugye a töredék réteg még kisebb töredéke.

( Ha nem tudod mik a nem-bináris nemek, itt egy elég lefedő felsorolás: nonbinary.org/wiki/Nonbinary_gender )

Minden "ellentétet" és egyéb más, korábbi dolgot félretéve: kérem, aki nem-bináris neműnek "azonosítja magát", írja már le, hogy miért döntött így. Nem a kategóriára/címkére vagyok kíváncsi (és azok jelentésére), hanem például a mindennapok megélésére, hogy alakítja ki az életét stb. Kaptam már válaszokat, de "több szem többet lát".
Jelzem előre, hogy ez csak egy kérés, kvázi nem kötelező válaszolni!!

Kedves Lara-Croft azért azonosítom magam nem bináris neműnek mert nem érzem magam sem férfinak sem nőnek. Ez nem döntés kérdése, hogy minek azonosítod magad és ugye ezt nem kell tovább magyarázni Neked?
Én úgy élem az életem ahogy tudom és úgy alakítom ahogyan épp akarom, ennek ellenére nem vagyok lázadó típus és a sorsot sem hívom ki magam ellen úgyhogy békében élek magammal ebben a végtelenül bináris világban. Néha nem könnyű (sőt talán soha nem) de ez van. Szerencsére a közvetlen környezetem támogató a párom meg egyenesen fantasztikus ebben a kérdésben. Szép az élet fura lényként is!

Lara_Croft beküldte: Azért döntöttem így, hogy nem-binárisként azonosítom magam, mert sem a női sem a férfi dobozt nem érzem magamra illőnek, egyszerűen egyik sem fejezi ki, hogy érzem magam belül.

Még annyit hozzátennék, hogy jelenleg kb. minden hétköznapi helyzetben, ha választani kell, a férfi opciót választom, mert a kettő közül még ez passzol jobban. Annyira nem vágyom a feltűnőségre hogy folyamatosan harcoljak a nem-bináris nemek társadalmi láthatóságáért és elfogadásáért, nem szeretném minden energiám ebbe ölni. Így sok esetben marad a kényszerű alkalmazkodás kifelé

Ez nagyon érdekes téma, én egyértelműen lányként élem meg magam, de valahogy mindig is úgy gondoltam, hogy sok nemi tulajdonság csak elvárás.
Szívesen megismernék olyanokat akik egyik nembe sem sorolják magukat egyértelműen

Nálam is hasonló a helyzet, mint Kolos és MoonEyes esetében. Azaz én is gyakran érzem úgy, hogy egy -végtelenül bináris világban- kell valahogy boldogulnom, pedig nem mindig kényelmes. Sőt.

Ideát ez a "nem-bináris nemű" dolog úgy néz ki, hogy:
Éveken keresztül a biológiai nemem alapján mondtam azt, mi vagyok. Megállapítottam, hogy hát - még ha számomra furcsa is - működőképes női testem van, nőként szocializálódtam, családban-óvodában-iskolában-bárhol; tehát jól van, biztos nő vagyok. Mégis mindig az érdekel(t) jobban, hogy a másik félnek milyen gyönyörű, vonzó lelke, személyisége van.
Konkrétan a "leszbikus" címke alatt éltem, jobb híján így definiáltam magam (valahogy muszáj volt regisztrálni a társkeresőre vagy barátkozni a pride.hu fórumán), pedig őszintén szólva, nőnek sosem éreztem magam. Például baromira frusztrált, hogy a volt barátnőm a fiús nőt kereste és látta bennem. Fájt a bók, hogy "hú, de nőcis nő vagy".
És még az az opció sem jutott eszembe, hogy fiú volnék. Biztos én is olyan... buccs vagyok. 16 évesen kijelentettem a blogomban, hogy "nem vagyok én travi!" (amiatt, hogy végre szeretnék fiúruhákat hordani).
Végül, nem olyan régen tudatosan találkoztam a transzszexualitás fogalmával (azt hittem, ugyanaz, mint a transzneműség, pedig hát egyik nagy halmazban egy másik kisebb..) és elég kézenfekvőnek tűnt, hogy ha nem vagyok nő, akkor mi más lehetnék..?! Férfi!
Ha nincs kifejthető Egyéb: kategória, akkor ezt jelölöm be, mert ehhez állok a legközelebb. Ha fiúként tekintek magamra és mások is rám, máris elmúlik az a fura, "bezártak a testembe!" érzés. Navégre! És tök jó.

Viszont nem vált köddé a régi tudat-érzés sem, mert előfordul néha, hogy se férfinak, se nőnek nem érzem magam. Nem rossz napok ezek - egyszerűen csak úgy ébredek és később sétálok végig az utcán, hogy se ez, se az, csak natúr ember vagyok, köszönöm. Miért? Csak. Ez van. Így alakul.
Gondolkodtam már azon, hogy vajon van-e olyan háttere ennek a nem-bináris neutralitásnak, hogy elég jóban vagyok a női testemmel, de inkább átmenetinek látom (csípő-derék, szőr, arcvonások stb.), illetve mintha a férfi oldal felé billenne picit, és ezért a kettő kiüti egymást a fejemben is..? Nem tudom. Talán.

Nálam ez az önkifejezés, megjelenés területre nem hat, nem törekszem szándékosan felismerhetetlen/meghatározhatatlan nemű emberré válni. Jó nekem a férfi hajvágás, ruhadarabok, név stb. Ha angolul és olaszul fórumozok, beszélgetek, férfi névmásokat és végződéseket használok és kérek.

Ha muszáj, azt mondom, semleges férfi vagyok. És akkor, nagyjából kipipáltam.

Hmm. Nektek vannak olyan gyerekkori emlékeitek, amikor semlegesnek éreztétek magatokat?
Én többre is emlékszem, de az egyik leghatározottabb emlékem 7-8 éves koromból való. Az iskolaudvar ajtajában, a lépcsőn több osztálytársam is összegyűlt, és "nagy családosat" akartak játszani. Mindenki kért-kapott egy szerepet, pl. anyuka, apuka, nagybácsi, unokatestvérek stb.
Velem máskor alig játszottak, kerültek, de most jól esett a felkérés. Tőlem is kérdezték, mi akarok lenni, fiú vagy lány..? Azt mondtam, semleges. Kérdezték, mi az, ezért azt mondtam, "...hát se fiú, se lány, hanem semleges, nemtelen".
Az egyik izgágább lány felcsattant, hogy ilyen márpedig nincs, "puncid vagy kukid van-e?". Azt mondtam, egyik sincs. (Akkoriban imádtam ezeket az ufós dolgokat, pl. ezeket a mandulaszemű kis lényeket, akiknek nem volt "ott" semmi, csak egy púpocska. Semlegesek. )
Erre ő lehúzta a nadrágom, megpróbálta leráncigálni, hogy ellenőrizze, eldöntse, mi legyen. (Ez a párbeszéd és a mozdulatsor, és ahogy ott állok a "vizsgálóbizottság" előtt, ez nagyon megragadt. )
Végülis a "család kutyája" címet kaptam, kb. öt percig tartott, nem érdekeltem senkit, kiszálltam és folytattam a magányos udvari körözésemet, sétáimat, mint azelőtt mindig.

Vagy valaki, aki viszont mindkét neműnek vagy harmadik, független neműnek vagy stb.?

Quaoar beküldte:
Hehe, ez tetszett. Velem is pontosan ez történt. Az iskolaudvaron a fűzfa alatt zajlott mindig a papa-mama játék, és mikor kérdezték, mi szeretnék lenni, én is a család kutyája-macskája szerepet játszottam. Mindig macskákat rajzoltam, akik között volt hős, áruló, elmélkedő..de nemük, az nem volt. A lábuk közé nem is rajzoltam semmit, viszont férfinevet kaptak.

Akkoriban ment a Dallas, úgyhogy minden hétfőn eljátszottuk az előző pénteki részt. Ott az Öreg Jock voltam. Amíg Jockeyék kavartak, ültem és figyeltem, néha odajöttek, hogy Apa, tölthetek neked is? Apa, mi a véleményed? meg elmondtam, hogy Fiam, vigyázz a Ewing olajtársaságra. Épp a martonvásári Beethoven parkban kirándultunk, mikor Jock szívrohamát rekonstruáltuk, emlékszem, a szobor alatt vonszoltak öten.

A saját nemem engem sem foglalkoztatott egészen addig, amíg nem lett muszáj ezzel szembesülni, azaz amíg meg nem indult az "egy lánynak így kell kinézni", "ezt egy nőnek nem szabad" a környezetem részéről.

Jók ezek a sztorik, család kutyája meg "Fiam, vigyázz a Ewing olajtársaságra."
Quaoar beküldte: Ez nálam is így volt
Quaoar beküldte: Hmm én ezeket mondjuk két egymást gyakran, de nem mindenesetben átfedő, nem alárendelt csoportnak tartom, szal van aki transznemű, de nem transzszexuális, pl. tudja, hogy belül nem olyan nemű mint amit ráaggattak, de nem akar átmenni a másik szexus szerepkörébe és a testét sem akarja megváltoztatni, meg van olyan is aki transzszexuális, de nem transznemű, szal úgy érzi, hogy a női testtől függetlenül az ő gendere mindig is férfi volt, nem változott az sehova, köszöni szépen.
Quaoar beküldte:
Hehe az én prezentációm is teljesen férfi egyelőre, mert úgy érzem a női, tesztó nélkül abszolút nem pass-oló testem bőven ellensúlyozza a dolgot. De szerintem miután már férfiasabb lesz a testem hormonok, mellkasműtét után, az öltözködéssel fogom kifejezni a nem-bináris jellegemet. De ez még a jövő zenéje
Quaoar beküldte: Gyerekkori nincs, nekem valahogy az egész életemben, tinédzserkoromig nem volt semmilyen kifejezett nem-érzésem, a testem női, ez van, nincs mit gondolkodni rajta. De sosem éreztem hogy én belül nő lennék, vagy hogy nekem lenne bármi "nőiességem".
grindylow beküldte:
Ezzel én is így voltam, mivel a testem miatt sosem gondoltam h bármi más lehetnék, mint nőnemű, ezért nem is törődtem a nem dologgal, nem volt rajta mit gondolkozni. Aztán amikor jöttek az elvárások mindig rosszul éreztem magam, mert egyszerűen nem éreztem jól magam a női szerepben, ha nőként kezeltek, viszonyultak hozzám De úgy voltam vele, meg a környezetem is ezt sugározta felém, h én vagyok a fura, nőietlen lány, ez van, meg kell békélnem vele...

Aztán évek múlva jött derült égből a villámcsapás Kicsit úgy érzem, hogy amiatt is esett le ilyen későn, mert férfiakhoz vonzódva mindig csak heteró nőként láttam magam, nem voltam benne az LGBT körben, ezért nem is találkoztam egyáltalán más transzneműekkel (legalábbis nem derült ki), nem olvastam/hallottam semmivel többet a témáról, mint egy átlag heteró. De jobb későn, mint soha

Érdekes dolgot találtam!!

Először a felső, majd az alsó vidit nézd a hatás érdekében.





Érdekes egy személy az tuti!! Én ugye nem vagyok "híve" eme nem-bináris dolgoknak, de ismét egy ilyen videó elgondolkodtatott. Szerencsére nem sokáig, mert kutakodtam, hogy a való életben hogy viselkedik (mimika, gesztusok stb), és már el is szállt minden felmerülő kételyem.

Nekem spec. tetszett a vidi, jót mosolyogtam rajta, de főleg azon, ahogy elképzelem a másságot elítélő emberek arcát a videó láttán. Úúúú
Sajnos nem sikerült megtévesztenie a modellnek, mert ahogy megmutatták az arcát, már le is szűrtem, hogy valami nem stimm, de "grat. a tervezőknek". :-/

Olvastam egy érdekes kommentet is, másolom:
"Kicsit a görög mítoszokba merülve, mikor is: volt még harmadik nem az emberek között, az androgünök, akik egyesítették a női és férfi tulajdonságokat, óriási erővel és hatalomvággyal. Ami egészen odáig vezetett, hogy arra merészkedjenek, hogy rátámadjanak az istenekre és magára Zeuszra, aki kettévágta őket, hogy gyengébbek legyenek. Azóta is keresi ki-ki a maga felét.

Emellett érdekes lehet azt is megemlíteni, hogy az androgün jelenség, fogalom szinte valamennyi ősi mitológiai-vallási rendszerben felfedezhető, legalábbis kutatók szerint. Ami kapcsán lehet gondolkodni magán a teremtés-teremtődés témakörén, olyan elméleteken, hogy volt e "egységes" nem és azok szétválása történt/történik meg, valamint azokkal a kutatói elképzelésekkel, miszerint az emberiség hosszútávú jövője: a melegség, de elsősorban a biszexualitás "terjedésével", vagy csak "nem elnyomásával" (ezen is lehet vitatkozni), valamint a mesterséges, spermium nélküli megtermékenyítés kutatásával, a férfi test gyermekkihordásra való "felkészítésével", a genetikai átalakító kísérletekkel esetleg nem éppen a nemi szétválás, hanem egybeolvadás felé haladunk. Stb, stb... Sok dolog felmerülhet az emberben egy ilyen "jelenség" láttán."

Ő egy tavaly felfedezett modell, szintén hasonló adottságokkal, bár én simán rá tudnám mondani, hogy interszexuális (de csak szerintem és egy talán - semmi se kötelező, csak egy gondolat!!). Főleg a csípője az, ami nagyon-nagyon hasonlít az enyémre (+ még egy-két "érdektelen" csontja).

Lara_Croft beküldte:
Tetszenek a videók, csodálom hogy egy ekkora cég be mert vállalni egy ilyen (lehetségesen) megosztó reklámot

Andrej Pejicről már hallottam, nagyon népszerű az androgün stílus/divat blogokon

Hmm most találtam vele egy interjút, abból idézet:

Szal még talán leginkább a genderless/agender címke illik rá kívülről, bár nem tudom ő miként azonosítja magát.
Lara_Croft beküldte:
Jah, ki tudja meddig jut az orvostudomány Amúgy nem tudom hogy a görögöknél mennyire volt elfogadott a nembinárisság, de arról olvastam, hogy több népcsoportnál is van harmadik nem (néhol összesen 5 van!), vagy az amerikai indiánoknál a "kettős lelkűek", akik női és férfi munkákban/szerepkörben is résztvettek. Szal sok kultúra beépítette magába a nem-binárisságot. Persze az jó kérdés, hogy vajon emiatt elfogadóbbak e a nem-tradicionális nembinaritás felé vagy sem... Mert a legtöbb ilyen "ősi" harmadik-nemi szerep az csak férfi biológiai neműeknek elérhető. Bár talán valamennyit mégis nyitja az emberek szemét afelé, hogy a nemiszervek nem határozzák meg a lelki nemet...

Sikeresen félrekattintottam, szóval elúszott egy hosszú válasz-hozzászólásom. Vááá.

Holnap írok körítést - addig is, találtam egy érdekes valamit: a judaizmus 6 nemet ismer el (nyilván más-más vallási irányzat másképp reagál, de egyesek így), de ezeknek ráadásul feltételeik vannak, meghatározott interszexuális kondíciók alapján léteznek.



books.google.hu/books?id=aaklGZAID08C&pr...cal%20Ethics&f=false
(Encyclopedia of Jewish Medical Ethics)
A könyvben is érdemes matatni a videó nyomán megismert nemeket jelölő szavakra, pl. az ún. aylonitról (is) elég sokat ír.

Hmm a videt megnéztem, érdekes hogy mindegyik nemük az interszexualitással kapcsolatos, illetve csak a láthatóan interszex embereknek elérhető... De tény hogy még ez is jobb egyenlőséget ad (legalább az interszex emberek egy csoportjának), mint a sima bináris rendszer.

Megkérdeztem egy klinikai szakpszichológust a nem-bináris nemű személyekről.
1. szakvéleményem - Nagy Gertrúd c. blogbejegyzésem utolsó bekezdésében megtekinthető, ha valakit érdekel. Aki sértődős fajta, inkább nem tanácsolom az olvasást. :-/

Ha kommentelni szeretnél, kérlek a bejegyzéshez szólj hozzá, ne ide offoljunk (de természetesen a te döntésed).

Akkor csak nagyon röviden....felháborító. Akármekkora szaktekintély valaki (vagy annak hiszi magát) nem tudja megmondani milyen nemű vagyok én vagy bárki más. Azt csak én érzem...
Bocsi de nem bírtam ki, hogy ne offoljak

Andrej Pejic
Korábbin is láttam pár képet, de most teljesen oda vagyok érte.
Nagyon szép, a lányokhoz vonzódom, de az az androgün, sokszor nőies, meghatározhatatlan külső nagyon különleges
Tök jó, hogy így tud érvényesülni és elismerik
Engem nagyon megnyert
Idővel elfogadja a társadalom, hogy vannak nők, férfiak és vannak akik egyik kategóriát sem érzik magukénak. Én nagyon szeretnék egy ilyen társadalomban élni.

Ebben a topikban ti biztos ismeritek már Norrie May-Welby nevét, legalábbis akit érdekel a nem-bináris neműek témája, de azért belinkelek róla egy wikipediás infót, ill. a blogja címét.

Röviden annyi, hogy Norrie biológiailag férfinak született, majd M-F SRS-n esett át, de később rájött, hogy ez sem teljesen az, amire ő vágyott, amiként ő jól érezné magát, ezért állítólag részben "visszaműttette" magát (részleteket erről ne kérdezzetek, nem találtam), és ő lett a világ első HIVATALOSAN is "nem meghatározható nemű" embere (ez rá a hivatalos kifejezés ott, Ausztráliában).

en.wikipedia.org/wiki/Norrie_May-Welby
may-welby.blogspot.co.uk/

Ó igen, hallottam már róla

Közben annak akit esetleg érdekel, itt van pár nem-bináris tumblr blog:

genderqueerid.com/
practicalandrogyny.tumblr.com/
genderqueerconfessions.tumblr.com/

Cicely beküldte:
ez tipikus esete annak, hogy valaki megbánja a transitiont... aztán begolyózik...
de persze lehet hogy már eleve nem volt százas...
egy végtelenül szomorú ember lehet nagyon szomorú sorssal...