Úgy tűnik ehhez is egy bizonyos intelligenciaszint szükséges. Egy ilyen "parádéval" csak egyre lejjebb süllyeszted magad és sorstárasaidat.
Nem csodálom, hogy deviánsnak és aberráltnak tartanak minket.

_TraffiC_ beküldte:
Ezt most nem értem.

_TraffiC_ beküldte:
Ugyan már! Én elhatárolódom a provokátoroktól, semmi közöm ahhoz, hogy ki mit csinál ott kint, vagy hogy produkálja magát. Viszont azt láttam, hogy a nagy többség abszolút normálisan viselkedett. Ez lenne maga a probléma fő forrása? Az egész cirkusz az intolerancia, és a nem ismerés hiányából következik. Egy toleráns társadalomban nem fognak megbélyegezni azért, mert egy csomó ember elmegy egy nyilvános rendezvényre, ahol amúgy jól érzi magát. Szóval a tanácsom az neked is, hogy jövőre gyere ki!

A jobban élhető világot nem fogjuk kiharcolni azzal, hogy ha szépen kusban maradunk, az azt jelenti, hogy szépen elfogadod, belenyugszol a jelenlegi helyzetbe, és jelenleg tudjuk milyen irányba haladunk. Nem hiszem, hogy a radikális, kirekesztő nézetek lennének ennek az országnak a helyes irány, így csak még jobban elszigetelődünk.

Kösz, hogy elmész személyeskedős irányba, és az intelligenciámat kérdőjelezed meg. Az intelligenciám köszöni szépen, de nagyon jól van, ráadásul a véleményem személyes tapasztalatokra épül!

Én pedig elhatárolódom az ilyen felvonulásoktól.
Kétlem, hogy bármilyen megmozdulással képes lennél ennek a népnek a "véleményét" megváltoztatnod, mert egy irtó buta, primitív, intoleráns társadalomról van szó. Emiatt szükséges egy bizonyos szintet tartanunk, de ehelyett "égetjük" magunkat az ehhez hasonló parádékkal. Nem papolnék, ha nem erről a buta magyar népről lenne szó. Itt Mo.-on nem lehet melegként bármit is elképzelni, illetve tervezni, pedig én szeretnék családot, gyermeket. Én speciel külföldben gondolkodom, hisz onnan is jöttem, azt sem tudom mit keresek még itt.

_TraffiC_ beküldte:
Egy társadalom, amelyről alapból így nyilatkoznak, nyilván nem lesz elfogadó. Mellesleg ez érthető. Az átlagember nem lát tovább annál, hogy "ezt a parádét is az én adómból fizetik", "ezeket is az én pénzemből műtik" és a többi. A központi hatalom pedig a népességnövekedést tartja szem előtt, ami az ő szempontjából szintén logikus.

Az pedig, hogy "melegként nem lehet tervezni", kétoldalú dolog. A legtöbb meleg - és itt nem rád célzok - , nem akar vagy nem tud nyíltan élni, marad a vécés anonim kalandoknál és a reggeli ürítésnél a ligetben, mikor az asszony már dolgozik. Nem tartom időszerűnek a hatalmas küzdelmet a melegjogokért, hiszen először az önvállalásig kéne eljutni tömeges mértékben. Korai házasságért küzdeni, mikor sokan a nevüket sem árulják el, a személyes találkozón sem jelennek meg, hanem eltűnnek a ködben a találkozó (inkább szopatás, mint színházlátogatás) lebeszélése után. Amire nem érett egy társadalom, abba nem kell belehajszolni.

A kisebbségek elfogadásának erőltetése pedig álságos, hiszen hatalmas kezeletlen társadalmi feszültségek vannak e téren, másrészről nagy a széthúzás az LMBT közösségen belül is (tegye fel a kezét az a meleg férfi, aki TS férfival kezdene, vagy az a leszbikus nő, aki TS nővel).
Ez az egész felvonulás olyan, mintha desszertet akarnának süttetni egy csoporttal, amelyik még előételt se tud készíteni.

Nyilván emiatt felesleges is bármit is erőltetni ebben az országban. Én csak magamból indulok/indulhatok ki és azok előtt vállalom magam, akik előtt érdemleges is egyben, mert nincs mit szégyellnem, hisz alapjául véve ez privát életem része és nem rohangálok hirdető táblával a civil életben, hogy a saját nememhez vonzódom.
A TS-séghez pedig nincs semmi közöm, valójában nem is értem világukat. Én békén hagyom őket, ők pedig engem és ez maradjon is így.

Egymás világát nem is érthetjük, de nem is fontos értenünk. Mi magyarok elég sokmindenben le vagyunk maradva a többi országtól, de ez azt hiszem annak köszönhető hogy néhány néphez képest elég nagy megpróbáltatást kellett elviselnünk az elmúlt évszázadban.
A fájdalom megmaradt. Mindenki az okát, a forrását keresi így még kevésbé tolerálják a más embereket.

Így születtek a magukat nácinak valló szerzetek, és így kapcsolják össze például az LBMT-t a liberális és a zsidó szavakkal.

Simba beküldte:
Akkor el is értek a céljukat. Fogd be, maradj kussban, mert egy deviáns fémhulladék vagy! Biztos ez a cél?

Idióta mobil.

Ha csendben maradsz semmi sem fog változni! A megítélés sem! Nem lesz jobb életed, mert mindig a felszín alatt kell maradnod. Azt ha kitudódik jön a buzizás. Soha senki sem ért el azzal semmit, ha csendben volt! Az igazi változásokat mindig a kiállás hozta meg. Tele van a történelem ezzel a példákkal.

Valamivalami beküldte:


A megértés kulcsszó, ha a cél az elfogadás. A tudatlanság mértékével egyenesen arányos előítélet szintén nem ez irányba mutat.

Minél nagyobb erővel és látványosabban próbálunk valamit lenyomni a másik torkán, annál nagyobb lesz a tiltakozás, annál jobban megerősödnek a felek a szembenállásukban.
Ha pedig a "primitív és intoleráns társadalom"- nál tartunk, épp ez ellen kellene jó Példát statuálni az elfogadtatásért, ami lehet az Intelligens Önvállalás egyik formája is, meneten belül és kívül is.
Ezek mennyire toleráns gondolatok?: " God is gay", ellentüntető felé ordított: "légy öngyilkos" ,"adjatok faszt a nemzetnek, mert arra van szüksége" "látens buzik"
A kiállás, az nem hergelés.

maximilien beküldte:
Vannak ilyen esetek, de nem kéne általánosítani! Mondjuk 10 ezer főből van 20 ilyen. Miért ezek alapján ítél a többség?

Simba beküldte:

Mert ezek azok az akciók, amik még a toleráns embert is elbizonytalanítják, sokan hajlamosak a negatívumokra figyelni, a jó mellett elmenni, vagy természetesnek venni. Az a szép számú embertömeg pedig, akik csak a vonulásról szóló videokat nézi meg, nem 10.000:20 arányt tapasztal. Akiket pedig alapból dühít a menet, azok pontosan ezekre a devianciákra fognak koncentrálni azért, mert ezzel még jobban megerősödnek az igazukban, hogy a gyűlöletük helytálló. A gyűlölet ott van a vonulati oldalon is maga felé fordított fegyverként pl hetero politikusokat homoszexuális helyzetekben "viccesen" megemlítve, akik utána majd tárgyalópartnerek lesznek, ha lesznek jogi kérdések megvitatásában. Vajon milyen kedvező döntések és milyen elfogadás születik ebből.
A magyar társadalom jellemzően ott tart, hogy "tudom hogy vagytok, de ne lássam, így talán elfogadlak ( = tudomásul veszlek), mert így nem kell foglalkoznom azzal, ami undorít." A megmutatom magam vidáman sok neki, nem eszi.

Teljesen igazad van Maximilien! Alapból hajlamosabb a magyar nemzet a pesszimista hozzáállásra, illetve mindenben egyből a negatívat látni. Még nem érett meg ez nemzet ehhez a viléghoz (ami valójában mindig is evidens volt) és nem is fog, mert a múlt pecsétje túlságosan is mélyen hagyott nyomott.

Oké tételezzük fel, hogy holnaptól beszüntetünk minden olyan tevékenységet, ami miatt szitkozódnak egyesek. Nem lesz felvonulás, nem lesznek szervezetek, akik a szexuális kisebbségek jogaiért harcolnak, senki sem csókol az utcán, fogja a másik kezét, ölelkezik, ergo mindenki a kis szobája sötétjébe vonul vissza. Ha megkérdik, mondjuk munkahelyen, hogy van e párod, akkor hazudunk egy sort. Soha nem visszük a párunkat nyilvános rendezvényre, akár egy szülinapi party, vagy munkahelyi vacsora, buli, mert hát az nem oda való, és van akinek a lelkét érzékenyen érintené. Szerintetek ezzel mit érnénk el? Változna valamit is a társadalom megítélése attól, hogy nem vesznek tudomást rólunk, mert nem lát semmi olyat? A rendszerváltás előtti időkben még ha nem is volt büntethető egy idő után, akkor sem nagyon volt ilyen. Nem vonulgattunk, semmi megbotránkoztató, még is utáltak minket, mert mások vagyunk. A felvonulás, és a többi ok az csak egy gyenge érv arra, hogy miért nem kedvelnek, ha nem lenne akkor is utálna ugyan úgy. És kapva-kapna az alkalmon, hogy buzizon egy jót, ha megteheti. Ezért nincs értelme meghunyászkodni!

Simba beküldte:

Attól nem repül paradicsom, hogy léteznek érdekvédelmi szervezetek, mi több, elengedhetetlen a létük. Lehet vonulni az elfogadásért, de akkor azt is meg lehet érteni, hogy valakit irritálni fog, mert az ellenvélemény is benne van a szivárványban az emberi sokféleségre alapozottan.
Az utcai csók nem lehetetlen kategória, kinek mire van igénye, van, akinek a mozgólépcsőn, miközben 1 szemmel számlálja az észrevételeket, és ettől nagyon boldog, van akinek egy romantikus fa alatt is megfelel, és még meg sem vernek, igaz, ez nem valami extrém adrenalinadag Így.
Van az a közeg, buli, ahol megjelenhet valaki meleg partnerrel, csak meg kell választani
Egy munkahely vegyes összetételű, lehet valakinek ellenérzése van, ha meleg párt lát. Mivel, ezeket az embertársainkat nem lehet átprogramozni, sem vasszűzbe zárni, hogy jó útra térjen, erre az eshetőségre találta ki a természet az alkalmazkodási képességet, és a máshogyan gondolkodókkal szembeni toleranciát. Ez utóbbi azért jó, mert elfogadni csak úgy fognak, ha ez kölcsönösen valósul meg, egymás tiszteletben tartásával.
A szobában lehet villanyt kapcsolni, ha be van fizetve a villanyszámla, nem kell a sötétben, szekrénybe belerúgva tapogatni a partnert.
"Utálnak minket" .- Sok nyilatkoztat szól arról, hogy aki prideol, az szereti megmutatni, hogy mégpedig ő van, és vegyenek róla tudomást. Ha nem így tenne, a paradicsomos-tojásos- csíkos azt gondolja, hogy kizárólag heterok léteznek, nem szabad őket tudatlanságban hagyni. Van, aki a nap 24 órájában az önsajnálat programot futtatja végtelenített ciklusban, hogy abba a csoportba tartozik, akiket néhány ember utál, elfelejtve azt, hogy sokan épp ellenkezőleg éreznek, de ennek nem örül, mert őt valahány ember utálja, utál utál utál...és ott vonul, ahol tudja, hogy provokátornak lesz kikiáltva. A gondolatmenet évtizedekig tarthat, hogy milyen szörnyű, hogy érthetetlen módon egyeseket nem lehet melegkedvelőkké varázsolni tép lódatínel, lufikával, csókos szájú politikusok képével, széles - mosollyal - megmutatom látványelemekkel.

Olyan állapotot soha nem lehet elérni, főleg nem arcba-tudatba való sulykolással, hogy az összes élő ember azonos véleményen legye valamiről. Aki elfogad az menettel, menet nélkül is ezt teszi, aki nem, az menet nélkül is ezt teszi, menettel még jobban.

Ha megfordítjuk, vajon ha az ellentüntetők vonulnának, hogy kedveljük meg őket, mert szeretnék megmutatni magukat mennyien vannak azok, akik nem szeretnék megtekinteni, ki milyen nemhez vonzódik, s ezt téve legalább egyszer az évben a belvárosban, mekkora aránnyal találnának elfogadtatásra?
Tolerancia és jogegyenlőség elérése sem meghunyászkodással sem az elfogadtatás kényszerítésével, sem arra való áhítozással nem alakul ki, mert mind az elutasítást erősíti. Az sem véletlen, hogy Magyarországon ez a reakció, és az is, hogy nem örülnek együtt a vidám vonulókkal. . Az ellenreakció módja nagyon jó társadalomrajz, ami lefesti a magyar társadalmi kiszolgáltatottság, tehetetlenség, elégedetlenség, bizonytalanság érzést, frusztrációt, a széteső családok, és emberi kapcsolatok, a romló társadalmi morál problematikáját, így válik "nagyszerű" kivezető szelepévé a menet az indulatoknak. Ebből pedig adódik, hogy mely szinten kellene operálni az elfogadásért, beleértve az oktatási rendszert is.