Sziasztok!

Bátorkodtam csinálni magamnak egy topikot, azzal a céllal, hogy megoszthassam veletek az általam készült képeket. Sajnos nem vagyok profi a számítógépes rajz terén (mondjuk egy jobb táblával), de próbálkozom. A szerkesztés megy (webdesign, logó, megy ilyenek), de a kézi rajz egészen más tészta.

A lényeg, hogy remélem azért tetszeni fognak, de bátran lehet kritizálni (nem csak barátilag, lehet őszintén is )és tanácsot adni.

Most megpróbálom beilleszteni ide a képeket, lehet, csak sokadjára fog sikerül...max majd a drága Admin.

Az első képem. Lenne még mit dolgozni vele, de így is elég sokáig tartott megalkotni. Elég volt.
Remélem látjátok mi a volt vele a célom, mit akartam vele kifejezi. Ez még a hormonok szedése előtt készült és talán az egyetlen ilyen témájú képem. Kíváncsi vagyok a véleményeitekre.

Legbelül (fekete-fehér változat)



Legbelül (színes változat)

Szia!

Ez nagyon klassz ötlet, engem mindig is nagyon érdekeltek a sortársak által készített műalkotások.
Nekem a kézzel készült ceruza rajzok tetszenek a legjobban.

Egy képbe ezer szót lehet belesűríteni, nagyon visszaadhatja a transz-ság érzéseit.
Rajzold le azt milyennek látod magadat, ez mindig érdekes dolgokat eredményez egy transzszexuálisnál.
Ne emberként, hanem szimbolikusan...én el sem merem mondani minek érzem magam...

Ügyes vagy, én várom a folytatást

Szia Tami!

Ne szerénykedj, ügyes vagy! Nekem ez a kép nagyon tetszik! Ezt úgy is írom, mint TS, és mint aki szintén rajzol, igaz én csak magamnak szoktam megmutatni.

Téged is megnyugtat és kikapcsol a rajzolás? Mert engem igen.

Kövezzetek meg! Nekem nem tetszik!

Várj, délután sétálok a Duna-parton, szedek jó nagyokat!

Biztos nem látod benne a művészi értéket.
Szerintem jó és kifejező.

Köszönöm szépen az összes véleményt, a jót és a kevésbé jót is.

Anna, na igen, bár mi sem vagyunk egyformák, attól függetlenül, hogy hasonló a problémánk. Jelenleg egy gyógyszerhalom közepén ülve látom magam, miközben egy tükörbe bámulok, ami felett egy óra ketyeg. Most megvagyok, örülök, hogy elkezdhettem és hogy szépen alakulok. Valahogy a nyomasztóbb dolgokat sokkal egyszerűbben tudom megfogni egy-egy képben. De ha lesz időm majd jön a következő, amiről még fogalmam sincs, hogy mi lesz. A nyomasztó dolgokat próbálom ellensúlyozni majd a blogom írásaival, már amikor sikerül

Afterlifex , miért csak magadnak rajzolsz? Én szívesen megnézném a képeidet.

Wini, esetleg ki tudnád fejteni mi nem tetszik benne? Megvalósítás, színek, a mondanivaló (persze ami nem biztos, hogy mindenkinek ugyan az), stb. Csak kíváncsi lennék, hátha tudok javítani rajta.

Nem biztos, hogy az, hogy nekem nem tetszik, rossz! Lehet hogy tudok olyan építő kritikát írni, ami motivál arra, hogy jobb legyen a következő.

Azért nem tetszik, mert nem érzem befejezettnek, és kellően kidolgozottnak. Az ágak, amik magukhoz próbálják húzni a lányt, nekem túl egyszerűek. Olyan "csak ennyi", érzést vált ki belőlem. A színes részen, noha imádom a lilát, de ez a lila számomra nemtom, borzalmasan lehúzza az összképet. Gyanítom, hogy a vívódást, a múlt és a jövő köztes állapotát szeretted volna kifejezni. Én úgy oldottam volna meg, hogy ez sokkal érezhetőbbé váljon. Erősebb legyen a kontraszt a két oldal között, és középen a szemény, az én képe, totál ártatlan legyen. Hiányolom a színesből bal oldalon a pokol színeit, a lángcsóvákat, az égető tüzet közepén egy tátongó lyukkal ami a reménnyel együtt mindent magába akar húzni, és jobb oldalon magát a reményt, az erőteljes fényt, a kiutat a bal oldalból.

Naaaaa, ez aztán a kritika! Köszi, fontosak és hasznosak az építő jellegű kritikák! Egyet is értek veled. Tudom, hogy egy mű igazából sosincs kész, de tényleg lehetett volna még mit alkotgatni rajta. Valahogy már nem volt kedvem foglalkozni vele, na meg időm se nagyon. A lilát én is túlzásnak tartom, de az a kedvenc színem.

Picit átgondolva és kihasználva a számítógépes grafika előnyeit, lehet visszatérek még a képhez. Persze feltétlenül megosztom majd veletek is az eredményt.
Ha lesz időm, ami most nagyon nincs. -.-

Szerintem nem másokhoz kell igazítanod a rajzaidat, hanem magadhoz!!!
Bár te döntöd el, hogy azért alkotsz-e, hogy kiszolgáld a "közönséget", vagy azért, hogy kifejezd önmagad.

Tami általában a legszemélyesebb érzéseim motiválnak, adnak ihletet, amit nem szívesen mutogatok. Ezért rajzolok magamnak.

Azt hiszem értem Wini elképzelését, de nekem így "egyszerűbben" tetszik a kép.

Természetesen azért alkotok, hogy kifejezzem önmagam. Ugyanakkor szeretnék fejlődni is, hogy egyre jobb képeket készíthessek. Én szeretem megosztani másokkal az érzéseimet, ha már itthon, nem tehetem meg.

Azt nem állítom, sőt biztos vagyok benn, hogy nem Wini elképzeléseit valósítom majd meg a képeimen, hanem a sajátomat, de attól még fel lehet hívni a figyelmem bizonyos dolgokra, hogy fejlődjek.

Szerintem nagyon jòk ezek a képek! Én is csinálok néha gèppel szerkesztett képeket!
A nagyon kedves ès okos winike véleményével ne foglalkozz, már megint pròbál okoskodni de látszikhogy nem ért hozzá!

Attól, hogy painttal maszatolgatsz meg radírozgatsz, nem biztos hogy értesz is hozzá, és attól, hogy nem pakolok ki mondjuk általam készített képet, még nem biztos hogy nem értek hozzá.
Nem mellesleg pl egy kiálításon csak a hozzáértőknek lehet véleménye? laikus, egyszer nem művész embereknek nem? El vagy már megint tájolva anyukám!
Nem mellesleg köszönöm az elismerő szavakat, rólad sajnos én hasonlókat nem tudok írni!

Jav:

Attól, hogy painttal maszatolgatsz meg radírozgatsz, nem biztos hogy értesz is hozzá, és attól, hogy nem pakolok ki mondjuk általam készített képet, még nem biztos hogy nem értek hozzá.
Nem mellesleg pl egy kiállításon csak a hozzáértőknek lehet véleménye? Laikus, egyszerű nem művész embereknek nem? El vagy már megint tájolva anyukám!
Nem mellesleg köszönöm az elismerő szavakat, rólad sajnos én hasonlókat nem tudok írni!

Azt nem tudom, h Wini mennyire szakavatott a művészet terén (amúgy egyetértek, nem is kell annak lennie), de azt megállapítom, h Aida nem ismeri az építő jellegű kritika fogalmát. A topik célja ha jól értem a pozitív és negatív építő kritika, innen nézve pedig Wini második hozzászólása volt a leghasznosabb.
Nekem összességében tetszenek a képek, különösen a fekete-fehér. Szépen ki van dolgozva a "főszereplő", látszik, h abba fektetted bele a legtöbb munkát. A lány arca viszont nekem kicsit részvétlennek tűnik, én vagy visszafele forduló, riadt tekintetet kölcsönöztem volna neki, kihangsúlyozva ezzel a harcot, vagy ha a szebb, diadalmas jövő a hangsúlyos, akkor erőteljesebben előre forduló tekintetet adtam volna neki.
A gomolygó feketeség, mint a sötét múlt jelképe (nekem nem tűnik fának ), nekem nagyon tetszik, nekem a kénköves pokol már kicsit sok is lenne, de értem mire gondol Wini, annyiban igazat is adok neki, h lent és oldalt egy kicsit jobban bevinném a sötétséget, h riasztóbb legyen az a "múlt".
Az egyetlen, ami tényleg nem tetszik, az a színes képen a talaj, ott sokkal nagyobb átmenetet csináltam volna a színek között. Mivel a kép többi részében ez az átmenet elég nagy hangsúlyt kap, így nekem különösen szembeötlő volt, h ez a talajnál hiányzik.

Összességében viszont jó munkának tartom, ügyes vagy, csak így tovább!

Apropó szabadkézi rajz. Milyen eszközzel rajzoltál eddig? Csak ceruzával? Ebben az esetben tökéletesen értelek, azt én sem szerettem soha, nem is voltam belőle jó. Viszont a szénnel való rajzolást nagyon szerettem, sokkal könnyebb, mint ceruzával (szerintem szebb is), jól lehet "maszatolni", hangsúlyozni, és egészen finom árnyalatokat is könnyű kihozni belőle (nem úgy mint a ceruzával).

Ha még nem csináltad, próbáld ki egyszer, lehet magad is meglepődsz a végeredményen!

Köszönöm az elismerést és a kritikát.

Először is szeretnék megkérni mindenkit, hogy ne ebben a topikba gúnyolják egymást, köszi.

Ez a kép teljes egészében számítógépen készül digitális rajztábla segítségével (sajna a legkisebb, de legalább van).

Jártam művészeti suliban és sok helyen tanultam rajzott. Nekem egyenlőre könnyebb a szabadkézi rajz, hisz ott a papíron jelenik meg amit rajzolsz. Persze szeretem a számítógép előnyeit és azért is alkotok rajta, mert ezt szeretném fejleszteni. Persze egy pár százezres táblával könnyebb dolgom lenne, mert az monitor is egyben, de jelenleg nem ez élvez prioritást a költségvetésemben. Na de mind1. Szóval volt szerencsém már ceruzához, szénhez, pasztellhez, víz, tempera és olaj festékhez és még isten tudja mihez.

Engem inkább a zárkózottság és a bennem lévő falak akadályoztak az önkifejezésben ezen a téren is, sajnos nem igazán tudtam haladni. Na de majd most.

A képről! Természetesen mindenkinek igaza van! XD Ez a szép az egészben, kinek mit mond és hogyan is látja. Magam részéről a múltam attól függetlenül, hogy lányként éltem volna, annyira nem pokoli. Volt szerető családom, volt mit ennem, stb. Az én múltamnál sokkal rosszabb dolgok is vannak a világban. Egyébként nem is az időről szól az én szemszögemből, hanem a bennem lévő vívódásról. Hogy önmagam lennék de, valami (igazából megint csak önmagam) nem engedi. Ennek okai persze nem láthatóak a képen. Leegyszerűsítve, a férfi(eddigi élet, álarc, stb) és a nő(én, önmagam) bennem, középen pedig amire vágyok. De ez a döntés nem egyszerű. Vagy valami ilyesmi. Azért nem hátra néz, mert küzd és előre tőr, a vágya felé, a fény felé, a boldogság felé, a remény felé. Lehet kevésbé, de érzékelhető, hogy már szakítja le a "láncokat magáról".

Azt hiszem én jól állok, már sok láncot leráztam magamról, persze még koránt sem tartok az út végén, de az önmagammal vívót harc már nem tart sokáig és nyerésre állok.

Valami hasonló zagyvaság

Nekem nagyon tetszik