Sziasztok! 2 éve éltem női személyazonossággal, mire rászántam magam végre a hormonkezelésre (HRT-re). A fórumon nagyon sokat volt emlegetve Dr. Gasztonyi Zoltán neve, és hogy ő a tuti a TS HRT-vel kapcsolatban, fórumos ismerőseim is őt ajánlották. TransVanilláról kinéztem a számát, felhívtam. Az asszisztense vette fel. Úgy gondoltam, a TS gondom privát probléma, és holmi asszisztensnek nem fogom magyarázgatni a dolgokat. Kértem, hogy adja a dokit a telóhoz, mert én vele szeretnék beszélni. Közölte velem Mikhel Judit (az asszisztens), hogy jelenleg ultrahangot csinál, hívjam vissza 15 perc múlva. 20 perc múlva visszahívtam. Még mindig ultrahangot csinált, de tudtam vele beszélni. Elmeséltem neki, hogy milyen ügyben kerestem. Kajak visszakérdezte hangosan, hogy ön transznemű? Mondom jah - kicsit megilletődve azon, hogy ezt kajak egy terhes nő + férj mellett így hangosan bekérdezte. Azon voltam ledöbbenve, hogy nem zavarja, ha megtudják róla, hogy transzokat kezel. Vannak hülye emberek, akiknek gondjuk lenne azzal, hogy egy vagy több transz is ül a váróban a terhes nők között. Ha neki ez nem gond, hát akkor nekem se lesz. Engem csak úgy vállalt el, hogy a leiden mutációs papír a kezemben volt. Azt mondta, "végeztesse el a vizsgálatot, majd hívjon fel bennünket időpontért". Próbáltam én erősködni, hogy menet közben megcsináltatom, de nem ment bele. Nagyjából 1,5 hónap esett ki az életemből ez miatt - hiba volt, okát lásd lentebb. (Ha nem telefonálok Pestre, a genetikai laborba, sokkal többet kellett volna várnom. Egy jó fej laborost fogtam ki, aki elküldte e-mailben az eredményt.) Elképzelhetőnek tartom, hogy az FtM-eknek nem követelmény Gasztonyi doktor úrnál a HRT megkezdése előtt a leiden mutációs vizsgálat, elég megcsináltatni a kövi találkozásra - lásd The Charming Freak nevezetű sorstárs esete. Szóval... Meglettek a papírok, ismét felhívtam őket. Kaptam időpontot 19:00-ra, elmentem. Hatalmas dugó volt egy baleset miatt, így 15 percet késtem. Szóltam nekik 18:55-kor, hogy késni fogok ezért meg ezért, és kérem el ne menjenek, itt vagyok 5 percnyire. Megértőek voltak, nem csináltak belőle problémát. Odaértem. A bejárattól nem messze jobbra van egy szoba, benne egy nőcske, aki felveszi az adatokat. Ez is megvolt. Leültem a folyosó végén található váróban. Szerencsére pont volt még bent valaki, így nekem kellett várnom még 15 percet. Az ajtós nőcske szólt, hogy általában csúszás van, így az időpontok az esetek többségében csupán megközelítő jellegűek. Illedelmesen megköszöntem a tájékoztatást, és a 15 perces felfokozott agytevékenységem végre normális tartományba ért. Bementem. Az első reakcióm (a köszönés után) a pillanatnyi sokk volt. Én kajak azt hittem, hogy az asszisztens meg a doki külön helységben vannak, erre baz+ egy méter van közöttük, és szembe ülnek egymással. "Faxnak titkolóztam én itt baz+" gondolat kíséretében Bree Van de Kamp "maszkos" módjára elkezdtem mosolyogni, ami végül egy mélyről jövő, megmagyarázhatatlan, igazi és őszinte mosolygásba torkollott. Azóta is feszt mosolygok, ha náluk járok. Ez a fene nagy mosolygásom egyébként iszonyat ragadós. A végére már a doki meg az asszisztens is velem mosolyog.  :D Leültem, kérdezte a doki, hogy mi járatban vagyok. Doki, varázsoljon nekem ilyen csábos alakot. - feleltem humorosan, közben a kezeimmel egy homokóralakot mutattam be magam előtt. Egy lila, V kivágású, laza rövid ujjúban, fekete farmerban, fehér baseball sapkában meg fehér sportcipőben voltam + a fekete, sportos válltáska. Alaposan végigmért - szó szerint, a vesémig próbált látni -, majd közölte mosolyogva, hogy szerintem Önnek nincs szüksége hormonkezelésre. Erre én viccesen: mondtam én már a telefonba is, hogy eladható vagyok nőnek. 3x kérdezte meg, hogy szedek-e valamilyen hormont. Mondtam nem, ezt mind Isten alkotta, ami hájjal van némileg felturbózva. Nézegette a karjaimat. Kérdezte, hogy nem nő szőr a karjaimon? Mondtam de, nőnek. Gyantázva van, ezért ilyen cukik és simák. Kérdezte, miért döntöttem úgy 2 év után, hogy mégis szeretnék hormonkezelést. Doki, amit most lát, az egy ügyes, 3D-s, élethű másolat, amit állandó jelleggel fenn kell tartanom, hogy hiteles maradjak. Szeretnék végre úgy ébredni reggel, ahogy este lefeküdtem. Ebből a tökéletes illúzióból van már elegem, és nem utolsó szempont az sem, hogy néhány orvosnál egy éves hormonkezelés a nemi átalakító műtét egyik alapfeltétele. - válaszoltam. Érdeklődött, hol tervezem a műtétet. Mondtam, Thaiföldön van kinézve 2 doki meg Belgrádban gyorgyevics vagy dvorgyevics vagy hogy hívják. Erre ő javított ki, hogy az Djordevic. 2 másodperces kamillázás a részemről, aztán folytattam. A kasztrálás és a pajzsporc kisebbítés MO-n van betervezve, további plasztikai műtétekkel szeretnék várni 28 éves koromig. Szeretnék időt és esélyt adni a hormonoknak. Ez bölcs döntés. - jegyezte meg. Odaadtam neki az eddigi összes papíromat. 2 szakvélemény, urológiai vizsgálat, hasi UH eredménye (nekem volt, de nem feltétel), engedély, leiden mutáció (trombophília hajlam) genetikai és laborvizsgálat, aktuális hormonszintek (nekem volt, de nem feltétel). Lefénymásolta őket, majd visszaadott mindent. Gondolkozott, gondolkozott, majd szólt az asszisztensének, hogy legyen akkor Cypromix a tesztoszteronra, és... Ekkor közbevágtam. Nem lehetne inkább Androcur? Az összes TS ismerősöm ezzel indított, és bevált nekik, plusz az ismereteim szerint ez a legjobb antiandrogén. Igen, valóban az Androcurnak van a legerősebb hatása. Akkor legyen 25mg Androcur és 2mg Estrimax. Ekkor megint közbevágtam. Gyorsan megfogtam az asszisztens kezét (nehogy már gépelni tudjon), és az alábbit feleltem. Doki, őszinte leszek. Szeptemberben esküvőre vagyok hivatalos, ahol olyan fényképek és videofelvétel fog készülni, amit a következő 40 évben nézni fogunk. Nem lehetne magasabb a dózis az idő szűke miatt, hogy gyorsabb legyen az alakulás? Mosolygott, majd rábólintott, de azt hozzátette, hogy hatalmas alakulásra 2-3 hónap alatt ne számítson. Rendben, értem. Azt azért ugye tudja garantálni, hogy már lesz látható nyoma a 2-3 hónapos hormonkezelésnek. Igen. *Nagy levegő kifújása.* Köszönöm; ez zene füleimnek. Megkaptam a recepteket normatív (25%-os) TB támogatásra. Felálltam, épp a pénztárcámat kotortam elő, hogy kifizessem az alkalmankénti 5000 forintos konzultáció (hogy vagy, mi újság kérdések feltétele) árát.. A doki nagyon végignézett - persze szigorúan orvosi szemmel. El is kapott belül a röhögés. Megköszöntem mindent, tov. kell. napot kívántam. Kérdeztem az adatfelvevős nőcskétől, hogy van-e a közelben gyógyszertár. Sikeresen útbaigazított az út túlsó felére (LOL), de sajnos nem volt készleten egyik gyógyszer sem. Irány haza. Másnap átruccantam Győrbe. Az Árkádban lévő patikából tudtam szerezni Estrimaxot, de az Androcurt előttem 10 perccel vitték el. Körbejártam a belvárosi gyógyszertárakat, hátha... Az 5. helyen (Árpád út) sikeresen találtam is (az utolsó darabot). Hozza ki a kb. 28-29 éves csajszi a gyógyszert. Mikor megláttam, az alábbi mondat szaladt ki a számon: jaj, hallod, örömömben most le tudnálak smárolni. A kb. 35-38 éves férfi mellettem megilletődően beköhögött, kitágult szemekkel rám nézett. Mondom a csajnak, aki mosolyog ott magának a hallottakon: vicc volt. Azt mondja: gondoltam. (Így utólag visszagondolva, talán fegyelmezhettem volna magam valamivel jobban is. Fogalmam sincs, honnan jött ez a "lekapom a vadidegen gyógyszerész csajszit" gondolat. Na mindegy, kell ilyen nap is.) :D A csajszi adott egy jó tanácsot is. Rendeljem meg a gyógyszert, másnap mehetek érte, és így mindig tutira lesz az, amit akarok. Azóta is így jutok gyógyszerhez, csak az Árkádban lévő gyógyszertárral paktáltam le, nem velük. Milyen kis geci vagyok, nem? :P Másnap elkezdtem szedni a tablettákat. A 2. nap este vettem észre, hogy valami nem stimmel a tükörképemmel. A vállaim furák. Nem ilyenek szoktak lenni. Lakótársam hazaér egy hét után, majd benyögi: gratula, látszik a fogyás. Nézek rá értelmesen, mondom nem fogyózom, márpedig te fogytál, látom. Oké, elhiszem, nyugi. :D Tulajdonképpen örültem ezen mondatának, mert így tutira ki tudtam zárni a "szedem a tablettákat és akkor én most beképzelem magamnak, hogy..." dolgot. Szóval jah, a 2. nap nálam már kezdett érződni a hatás. Emlékszem, nagyon kellemes érzést váltott ki az Estrimax. Bevétel után 15 perccel azt éreztem, hogy melegebb vér kezd folyni az érhálózatomban. Lassan kúszott le a vállam irányából az alkaromba. Ez a csoda egy hétnél tovább (sajnos) nem tartott, utána jöttek a hideg- és meleghullámok. Nyáron, 40 fokban képes voltam betakarózni, úgy fáztam. 5 perc múlva meg vert a víz. Ilyen jelenségek váltották egymást a napok folyamán. Szerencsére, minden egyes nappal egyre kevesebb volt, aztán abba is maradt. Sokáig nem tartott az öröm, mert jött a terhes nős tünetre keresztelt folyamatáradat. Reggeli rosszullét, mellfájdalom, hányinger a szagoktól/illatoktól. Főleg a készülőben lévő kaja illata (még a levesé is) és a halszag (pl. halsaláta) borított ki. Ha már elkészült a kaja, nem volt vele gondom. Nagydologra csak úgy tudtam járni, hogy nem vettem levegőt. Ahogy végeztem, majd fordultam meg, hogy megszabaduljak az ajándékcsomagtól, azonnal jött az öklendezés. Idővel már a látványtól is jött az inger, hiába lilult már a fejem az oxigénhiánytól. :D Ez 3 hetes valami volt. (3 hónap HRT után írattam ki a Progesterone Exeltis tablettát, hogy gyorsabb legyen a mellnövekedés meg hogy az egész HRT-t egy kicsit megspékeljem. Elsőre nem akartam ennyi gyógyszerrel lesokkolni a szervezetemet. 2 hónapja szedtem még pluszba a progeszteront, amikor a terhes nős állapot visszajött, de ezúttal csak 2 hétre. Azóta semmi.) Közben elindult a mellnövekedés is, ami eleinte nem volt vészes, de idővel (kb. a 4.-5. hónapra) egyre durvább lett. Úgy képzeljétek el, egy poharat nem tudtam már a polcról levenni, hogy az ne okozott volna egy kellemetlen érzést a mell szélén. Lépcsőzni úgy tudtam, hogy megfogtam a melleimet, hogy ne mozogjanak, gyorsabb séta és futás közben dettó. A sportmelltartós megoldást egy MtF ismerősöm javasolta, ugyanis az alján lévő gumi leszorítja az izmokat, és így nem tud kiváltódni az a kellemetlenség. Bátran továbbajánlom, nálam bevált. A 3.-4. hónapban jártam, mikor a mellbimbók úgy gondolták, ideje nőni. Ez a dolog konkrétan fájdalmas. Ha egy szösz is hozzájuk ért, sikítani tudtam volna. Ekkor még nem volt sportmelltartó, szóval ahogy a rövid ujjúm mozdult egy milit is, már vágtam a pofákat. Körömvirágos krémmel kentem be az egész mellemet (különböző magasságú, sziszegő hangok kíséretében), majd egy ilyen "régen pornóztam, most DJ vagyok" módjára X-ben leragasztottam a bEmbókat. Ez 3 napig ment így. Csak annyit jegyeztem meg este lefekvéskor, hogy ha holnap (4. nap) is ez lesz, fogok egy ollót, és megválok tőlük. Szerencsére elmúlt a fájdalom. Bizsergéssel kezdődött a dolog, aztán piszkosul viszketett, végül jött a fájdalom. Nemrég megint elkezdtek bizseregni a bEmbók, szóval rettegek, hogy megint jön a 3 napos kín. :-/ Az alakom közben egyre jobban (eleinte fájdalommentesen) csajosodott. A felkarom felső részénél volt a első legjellegzetesebb alakváltás. Arra lettem figyelmes, hogy nagymama-karom van. Tudod, ez az a integetsz a karoddal, a felkarod alján lógó bőr meg külön életet él. Eltűnt a pasis izomköteg, és maradt a lötyögő semmi. (Ez a vádlimmal is ugyanígy történt.) Szerencsére a húszas éveim közepén járok, így a rend hamar helyreállt. Idővel megjelentek az enyhébb testfájdalmak is. Az izom, inak, idegek, csont meg minden, amiből áll egy ember "fájdalma" beindult. Őszinte leszek: nem tudom megmondani, hogy pontosan mi fájt. Néha a csontot éreztem (ami lehetetlen), néha az izmokat és így tovább. Kulcscsontomnál kezdődött, aztán jöttek a vállak. A hormonosdi előtt kb. 30 fokban lejtettek a vállaim, most már 20 fokban. Nem mértem meg szögmérővel (LOL), egyszerűen látom, hogy feljebb jöttek, és kisebb az ívelése. A lengő bordáim alja is szokott fájni, és egy időben nem volt kellemes az oldalamon feküdni. Hason a mellek miatt nem tudtam, oldalt valami nyomta a csípőmet meg a lengőbordákat, így maradt a hanyatt fekvés. A 6. hónap 2. hetére elmúlt minden fájdalom. (Hatalmas élmény volt bizsergő mellekkel, állandó okádhatnékkal meg mindenhol fájó testtel létezni az esküvőn, de úgy voltam vele, ez egy szép nap, semmi nem fogja kedvemet szegni.) Az alakulás, a mellnövesztést leszámítva, fájdalommentesen folytatódik. A szőrzet az első hónap végétől kezdett változni, és még most (a 9. hónapban) is meg tud lepni. Vannak amelyek kiszőkültek, máshol teljesen kihullott, megint máshol 50%-kal kevesebb nő. Egy dolog azonos mindben: puhák, törékenyek, feketéből középbarna színűek lettek. Ha letolom az alkaromat borotvával, akkor nem maradnak fekete pontok, hanem szó szerint a semmi látszik. A bőröm nagyon puha és selymes lett + sokkal sérülékenyebb. Sokkal fázósabb lettem: +1 réteg ruha simán kell. Az érhálózatom eltűnt: vért is alig tudtak venni. Az arcom sokat változott - főleg a szemeimnél látni. Van rajtam +10 kiló, így be tudok számolni a nem kívánt hatásokról is. :D Megtokásodtam, megcombosodtam, megseggesedtem baszki, csak a hasamon lévő fölös 3-5 kilóból eleinte fasza úszógumi lett, de most (9. hónap) a csípőm irányába kúszik, így jelenleg olyan, mintha zsírfeltöltésen esett volna át a csípőm, amitől csajosabb az alakom. (Konkrétan 2 centivel van kijjebb a vállam, mint a csípőm, szal végre arányosnak mondható az alakom - még ha csak a plusz kilók miatt is. Ennek nem várt következménye az, hogy egyszerűen nem tudom már lógatni a karom, enyhén be kell hajlítanom sétálás közben, mert útban van a derékra/csípőre felrakódott háj.) A mellkasomra is felkerült pár kiló. A sok-sok éve tartó, csomókban történő hajhullásom végre normalizálódott néhány szálra. Fele annyi hajam van most, mint tinikoromban, viszont a HRT-től gyorsabban nő, vékonyabb szálú lett lett és tele vagyok bébihajszálakkal. Jön egy kisebb szél, és bazze Mufaszává változok. :D Bízom benne, hogy a régi hajkoronám legalább 75%-a vissza fog térni.

Jelenlegi gyógyszerezésem: (tesztoszteron HRT előtt 14,4 nmol/l, ösztroadiol HRT előtt: 130,7 pmol/l)
* Reggel (éhgyomor): 50mg Androcur + 2mg Estrimax
* Este (lefekvés előtt): 2mg Estrimax + 200mg Progesterone Exeltis

A későbbiekben, ha csak az orvos le nem tilt róla, szeretném a terápiát kiegészíteni egy Pueraria Mirifica névre hallgató fitoösztrogénnel. (Nem vényköteles.) Thaiföldi cucc, az ottani sorstársak szokták fogyasztani - állítólag. Itthon a klimaxos nők körében népszerű. Fitoösztrogénről van szó, ami hamar lebomlik az ember szervezetében. Hamarabb, mint a szintetikus ösztroadiol (Estrimax, Estrofem). Találtam YouTube-on egy (néger) sorstársat, aki ezzel kezeli magát. Hasonló tüneteket tapasztal, mint amit én is tapasztaltam, viszont az eredmények között mérföldes különbségek vannak, ráadásul sokkal lassabb a folyamat. (Én az "ő korában" nem videókat készítettem, hanem azon agyaltam, hogy konyhakéssel, kis fejszével vagy baltával essek neki a kulcscsontomnak, mert megőrülök tőle.) Ő nem szed antiandrogént, így a szervezete nem igazán tudja eldönteni, hogy merre hány óra, és ez sajnos meg is látszik rajta. :-/

Kiegészítés külön kérésre. Néhány szó a pasis dolgokról. Voltak időszakok, amikor a golyó nagyon érzékeny volt. Gondoltam, megtaperolom, hátha érzek valamit - hittem én naivan. A közrefogás egy olyan furcsa (közepesen erős) fájdalmat váltott ki, amilyet eddigi életem során még nem éreztem. Konkrétan a gyomromig fájt mindenem, csak mert hozzányúltam a saját herémhez. A pénisz - az Androcur tesztóblokkoló hatásának köszönhetően - kb. 5-6 centire ment össze a kb. 12-13-ról. Olyan, mintha újra 8 éves lenne a lágyékom. Eddig se akartam pénisz szöveteiből kreált nunit (csak szigmabeleset), most már tuti nem is lesz. Az állva pisilés már nem megy. Vagy a combomat, vagy a térdemet vagy a lábfejemet pisilem le, mert nem elég hosszú az alkatrész. A nemi vágy egy hét Androcur után kihalt belőlem. Ha leállok a gyógyszerrel (elvileg a kaszt után) természetesen visszatér. A nem várt merevedések is abbamaradtak. Szó szerint, a lágyéktartozékaim "csak van" állapotban vannak. 2 alkalommal néztem meg, hogy mizu a spermaképződéssel. 1,5 hónap Androcur után már csak áttetsző valami jött, mennyiségileg a szokásos. 9 hónap HRT után 2 áttetsző csepp jelzi az orgazmust, és vége a dalnak. Azt meg kell jegyeznem, iszonyat nehéz merevedést előidézni Androcur mellett. Nem kevés koncentrációt igényel a nagyjából 90%-os merevedés elérése. Egy dolognak viszont nagyon örülök. Puszta kíváncsiságból terveztem én spermaanalízist végezni magamon 1,5 hónap után (elvégre nem minden nap vált az ember biológiai nemet), amikor olyan orgazmust tapasztaltam, amilyet eddigi életem során még sose. 7-8 másodpercig a szemem nem bírtam kinyitni, és csak remegtem, mint az apró szőrű tacskó. Ha az ösztrogéntől (meg talán a progeszterontól) ilyen orgazmusaim lesznek, akkor már nagyon várom, hogy kapcsolatban éljek. :D A testi erő drasztikus csökkenése számomra a HRT legnagyobb érvágása. Nemrég voltam otthon anyámnál. Kandallója van, fabrikettel tüzel. Régen simán megkaptam a 25 kilós zsákot, és egyre bevittem. Most 2 kéz kellett ahhoz, hogy egyáltalán fel bírjam emelni, majd 2 lépést tettem, és le kellett tennem, mert nem bírtam tovább. Szóval 25 kiló régen meg se kottyant, most már nem bírom el kettő másodpercnél tovább.

24 voltam, mikor belevágtam a HRT-be. Jelenleg 25 vagyok és a 9. hónapban járok. Ha elérem az egy évet, frissítem a bejegyzést, utána meglátjuk. Úgy tudom, az első egy év a brutális (abból is az első 6 hónap a szenvedős), utána már lassul a folyamat. Követek egy amcsi MtF sorstársat YouTube-on. Kb. 2-3 héttel kezdtem korábban a HRT-t. Ő Spyront szed antiandrogénként és 2mg ösztroadiolt (előbb még tudtam a gyógyszer nevét). A 6. hónapos videóján már ő is sportmelltartóban feszít (*röhög*), viszont ciciben nem keveset rávertem. Megéri szedni a progeszteront meg 4mg-t az ösztroadiolból. Ami a röhej, hogy még így sem közelítem meg a thai, bombanő sorstársakat. Zárásképpen: igen, megkaptam a gyorsabb alakulást, viszont striákkal (vörös csíkok a bőrön), narancsbőrrel, hónapokon át tartó kisebb-nagyobb fájdalmakkal, indokolatlan hangulatingadozásokkal és több kápéval fizettem. Hogy megérte-e, azt mindenki döntse el maga. (Y)

Köszi, hogy megtekintetted bejegyzésemet. ^-^
Kívánok további kellemes napszakot. :-)
Üdv,
Lara