Attilából Stella
2012. január 29. vasárnap, 12:59

Fekete, hosszú haj, ápolt arc, végtelenül nőies megjelenés, ami mind az öltözködésben, mind a viselkedésben megnyilvánul – igen, ő Stella. Székelyudvarhelyen látásból mindenki ismeri, mindenféle történetek keringenek róla, már-már mondhatni megszoktuk, ha időnként felbukkan a szomszédos asztaltársaságnál, mégis a mindennapi ember számára szokatlan jelenség a 26 éves Attila, aki vállalja transzszexualitását.
– Nem egyik napról a másikra köszöntött rám, hogy transzszexuális vagyok, ez nálam mindig is így volt. Bár manapság ez divat, sokan, akiknek vastag a pénztárcájuk, és úgy érzik, nincs mit kezdjenek vele, átváltoznak. Én mindig tudtam, hogy ilyen vagyok, csak az iskolában nem öltözködhettem nőiesen. Érettségi után azonban szabadon sminkelhettem, öltözködhettem.
– Mégis, hogyan tudatosult benned ez a dolog?
– Én gyerekkoromban babáztam, a szép női ruhákat, a sminket szerettem, ezekkel játszottam. Nekem ez volt a természetes.
– Volt tinédzserkori szerelmed?
– Nem, ez engem egyáltalán nem érdekelt, el voltam foglalva a ruhákkal, a divatbemutatókkal. Nagyon sokat köszönhetek az udvarhelyi lányoknak, sokat segítettek nekem. Állandóan négy-öt lánnyal jártam szórakozóhelyekre, és lassan megszoktak az emberek, pedig ebben a városban, ahol egy autót is nehéz eladni, nem volt könnyű „eladnom” magam.
– Mikor öltöztél először nőnek?
– Az nagyon régen volt, egy Tátika-show keretén belül. Ott volt az első igazi „siker”, megnyertem a show-t. Akkoriban azonban semmit nem tudtam arról, hogy mi a transzszexualitás, vagy mit jelent transzvesztitának lenni, aztán később, amikor kimentem külföldre, ott tanultam meg a különbséget. Én tehát transzszexuális vagyok, egy olyan pasi, aki női ruhában szereti a férfiakat, egy kapcsolatban én mindig a nő vagyok.
– Mi történt veled külföldön?
– Rövid, tüskés hajjal mentem ki, majd egy év után hosszú hajjal, női ruhákban jöttem haza. Nekem ez teljesen természetes volt. Eleinte nem is ismertek meg az emberek.
– Ekkor volt az, amikor személyi igazolványt akartál cserélni?
– Igen. Abban az időben, bizonyára emlékszel, éjszakánként az utcán gyakran ellenőriztek a rendőrök, és állandóan kifogásolták, hogy nem úgy nézek ki, mint ahogyan az igazolványképen. Emiatt akartam cserélni, de nem engedték.
– Akkor az igazolványaidban még Attila vagy?
– Igen.
– És mi a művészneved?
– Stella.
– Ezt használod akkor is, ha alá kell írni valamit?
– Igen.
– Bankban is?
– Nem, de ez engem nem zavar.
– Mivel foglalkoztál itthon?
– Volt egy-két jó évem, estélyi ruhákat, fehérneműket terveztem, én öltöztettem Udvarhely táncosnőit is.
– Aztán mégis elmentél Németországba. Mi van ott?
– Pénz. És teljesen más az élet. Jól keresek ott, bármit megengedhetek magamnak, és bárhol elfogadnak, emiatt sokkal könnyebb az élet. Érdekes, hogy kint más transzokhoz viszonyítva is jó vagyok. Ők eltúlozzák a dolgot, szóval rájuk néz az ember, és rögtön észrevehető rajtuk a másságuk, én pedig nő tudok maradni a nők között. A különböző kategóriák között én a lightos vonalat képviselem. És így több a sikerem is.
– Neked mit jelent a siker?
– Azok a pillanatok, amikor nőként megtetszem valakinek. Egyébként mindig meg szoktam mondani a pasiknak, hogy transzszexuális vagyok. De ez általában nem jelent semmit, ha tetszem valakinek, ez nem szokta érdekelni. Mert kíváncsiak az emberek. Csak jó időben, jó helyen kell történjen ez a találkozás.
– Fizikailag milyen változásokon mentél keresztül? Mitől vagy Stellább, mint valaha?
– Rengetegen: dúsabbak az ajkaim a kollagén miatt, tetovált a szemöldököm, megműttettem az orromat, a botoxkezelés miatt nem ráncosodik a homlokom, hormonokat szedek, hogy nőjenek a melleim, hetente lézeres kezelésekre járok szőrtelenítés miatt, és hogy ne legyen szakállam. Most már csak néhány szál pihém van, nem kell borotválkoznom. Ez egyébként nagyon hosszas folyamat. Egyebet, mint a sminkelést, azt én csinálom magamnak, ez nagyon fontos. Egyéb változtatás nem lesz egyelőre, de remélem, majd teljesül régi nagy álmom is, hogy átoperáltassam magam. Másrészt ez a műtét egyelőre nem is olyan fontos, mert a férfiak sokkal nyitottabbak, mint régen, engem így, ahogy vagyok is nagyon szeretnek.
– A mozdulataid is végetlenül nőiesek.
– Ez jön magától.
– Nem tükör előtt tanultad?
– Nem. Pedig sok tükör van körülöttem, a táskámban is van néhány.
– Beszélhetünk a kapcsolataidról? Voltál már szerelmes?
– Nem, soha.
– Elképzelésed sincs, hogy milyen érzés?
– Nincs, pedig volt több párkapcsolatom, itt a városban is. Én még nem foglalkozom azzal, hogy párkapcsolatban élni. Én még élni akarok, öltözni, szórakozni, bulizni akarok.
– Szóval egy kozmopolita „nő” vagy?
– Igen, teljesen.
– Tudjuk azt is, hogy sokan nem nézik jó szemmel, hogy te vállalod transzszexualitásodat. Voltak problémáid ebből?
– Nem voltak jelentősek, bár sokan gorombáskodtak velem. De ez engem csak megerősített.
Írta: Csáki Emese
Hozzászólások (7)
...
A TRANSZEXUALIZMUS AZ EGY BETEGSÉG AMI AZT JELENTI: AZ AGYI NEMI TUDAT ELLENTÉTES A NEMEDDEL! BETEGSÉG KODJA IS VAN(F64 DE IRTAM MÁR) NEM PEDIG CSUPÁN ANNYI HOGY AZ ELLENTÉTES NEM RUHÁIT VISELED ÉS NÖKÉNT SZEXELSZ A PARTNEREIDDEL ETTÖL TE MÉG EGYÁLTALÁN NEM VAGY TRANSZEXUÁLIS..
...
Nálunk Transzexuálisoknál csak a mütét a gyogymod! A Bele törödésröl és elfogadásrol rossz testben szo sem lehet!! Szerintem nem az vagy aminek vallod magad ne is haragudj ezért de a leveledböl 100 Transzexuálisbol kétségnélkül 100 mondaná ugyanezt! Remélem rájössz
...
...
Te egy Transzfesztita vagy és nem Transzexuális!!!! A két dolgot rosszul értelmezted de nagyon hiába fejtetted ki ennyire
A másik,hogy vastg pénztárca egy kicsit olvass a forumba és rájössz a többség mivel is szenved mielött a többségröl beszélsz és a divat dolgokrol hát te aztán igazán Divatbeli Transzfesztita vagy. Ne érts félre de én ezt az utat eleitöl a végéig jártam hála a jo égnek és tul vagyok minden mütétemen végre! De ez a dolog nem ilyen egyszerü ahogy te ezt irod és teljesen másrol beszélsz... A mütét meg hogy neked nem fontos PFF hát ezért vagy te egy Transzfesztita mert nekünk Transzexuálisoknak ez a legfontosabb!!!
És nem másoknak szeretnénk megfelelni hanem saját önmagunknak elöször is.
...
...
"Én tehát transzszexuális vagyok, egy olyan pasi, aki női ruhában szereti a férfiakat,"
No comment.
Ez még jobb:
"Bár manapság ez divat, sokan, akiknek vastag a pénztárcájuk, és úgy érzik, nincs mit kezdjenek vele, átváltoznak."
Persze, olyan irigylésre méltó dolog TS-nek lenni, hogy aki teheti, rögtön nemet vált! Persze!



